Átalakul a munka világa

Konvergenciaprogram: bizonytalan a közmunkaprogramok sikeressége?

Átalakul a munka világa jövőre: új közfoglalkoztatási rendszer lép életbe, az álláskeresési járadék eddigi maximálisan 270 napos folyósítási ideje 90 napra csökken. Ugyanakkor Bizonytalannak tartja a közmunkaprogramok sikerességét az MTI által hétfőn megkérdezett elemzők többsége.

_{2011.04.18 18:48}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Az álláskeresési segély - amely eddig további 90 napig biztosított ellátást - megszűnik - derül ki az aktualizált konvergenciaprogramból, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium múlt pénteken küldött el az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak. Az álláskereséssel összefüggő juttatások rendszerének átalakítása akár 400 ezer embert is embert érinthet.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutóbbi, márciusra vonatkozó munkaerő-piaci adatai szerint álláskeresési járadékra több mint 133 ezren, álláskeresési segélyre pedig 73 ezren voltak jogosultak Magyarországon, és csaknem 194 ezren kaptak bérpótló juttatást. A konvergenciaprogramban a Széll Kálmán Terv alapján készült összesítés szerint a foglalkoztatással és munkaerőpiaccal kapcsolatos intézkedésekkel a kormány jövőre 195, 2013-ban pedig 213 milliárd forintot takaríthat meg.

(A foglalkoztatáshoz, munkanélküliséghez valamint a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközöket egységesen kezelő Munkaerő-piaci Alapban a 2011-es költségvetés szerint 337,2 milliárd forint van. Ebből az összegből álláskeresési támogatásokra 134,8 milliárd forint irányoztak elő.)

Az álláskeresési járadék feltételrendszerének szigorításával jövőre és 2013-ban is egyaránt 42,9 milliárd forintot takarít meg az államháztartás.

2012-ben és 2013-ban évente 27,2 milliárd forint marad meg az álláskeresési segély megszüntetésével, és - ugyancsak évente - 41 milliárd a bérpótló juttatás rendszerének átalakításával.

A bérpótló juttatást - amelynek havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori minimuma, jelenleg 28.500 forint - jelenleg a közmunkaprogramban részt vevők vehetik igénybe arra az időre, amíg nem kapnak munkát közfoglalkoztatás keretében.

A kabinet tervei szerint a következő két évben összesen 81 milliárd forint spórolható meg azzal, hogy az aktív és szakképzési munkaerő-piaci eszközök egy részét hasonló célú európai uniós forrásokkal váltják ki.

A táppénz-folyósítás szabályozásának felülvizsgálatával már idén 3 milliárd forint takarítható meg, a következő két évben pedig 10-10 milliárd forint.

A több jogcímen igénybe vehető szociális és családtámogatási transzferek összegének maximálása 2012-ben és a következő évben egyaránt 15 milliárddal kevesebb kiadást jelent a költségvetésnek. A tervek szerint nominálisan rögzítik a családtámogatási ellátásokat, az intézkedéssel jövőre 18, 2013-ban 36 milliárd forintot spórol a büdzsé.

Már előkészítés alatt áll a munkaügyi törvénycsomag, amelyet várhatóan az idei tavaszi ülésszakon fogad el az Országgyűlés - olvasható a konvergenciaprogramban.

A törvénycsomag egyrészt a munkajogi szabályok rugalmasabbá tétele érdekében tartalmaz javaslatokat. Ennek keretében a jelenlegi három hónap helyett hat hónapos próbaidőt is el lehetne rendelni. Véglegesítenék azt a jelenlegi - a válság miatt eredetileg ideiglenesen bevezetett - szabályt is, amely szerint a rendes munkaidő mértékének (megrendelések hiánya miatti) átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók oly módon, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak, heti 40 órára járó bérért.

A tervek között szerepel többek között az is, hogy a munkáltató fontos gazdasági érdeke esetén is kettőnél több részletben lehessen kiadni a szabadságot, valamint, hogy - a munkavállaló beleegyezése esetén - a szabadságot részben pénzben is meg lehetne váltani GYES-ről való visszatéréskor.

Előírnák azt is, hogy a munkavállaló a huzamosabb időn át tartó, gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadságáról való visszatérését megfelelő idővel (30-60 nap) korábban a munkáltató tudomására hozza. Ezenkívül a munkáltató egyoldalú döntése alapján lehetővé tennék, hogy ne pótlékkal, hanem szabadidővel honorálják a rendkívüli munkavégzést.

A kormány tervezi az egyszerűsített foglalkoztatás további könnyítését is, így ez a foglalkoztatási forma könnyebben hozzáférhető válik a mezőgazdasági termelők által egyes munkafolyamatok - például csomagolás - végzésére létrehozott szövetkezések számára. Pontosítják a mezőgazdasági idénymunka értelmező rendelkezését. Változás lesz az is, hogy az adminisztrációcsökkentés érdekében a munkavégzés megkezdéséig a szerződés munkavállaló kérésére történő írásba foglalása csak az alapvető kérdésekre (felek neve, elvégzendő munka, bér) terjed ki, az egyéb azonosítókkal kapcsolatos rovatok a nap végéig is kitölthetők lesznek.

Átalakul 2012 januárjától a közfoglalkoztatás rendszere is. A három szintű modell országos szinten megvalósuló elemei sok ember munkáját igénylő beruházásokat segítenek, mint például gátak, víztárolók építését, belvízelvezető csatornák kialakítását és karbantartását.

A helyi, térségi szinten megvalósuló programok továbbra is az önkormányzati (helyi, kisebbségi), egyházi, illetve civil szervezet által történő rövid időtartamú közfoglalkoztatást fogják támogatni - olvasható a konvergenciaprogramban. Hozzáfűzik: a harmadik szinten megvalósuló közfoglalkoztatás koncepciójának kidolgozása folyamatban van.

A munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások átalakításával, a szociális támogatások maximalizálásával és a rokkantsági ellátás-jogosultságok felülvizsgálatával a közfoglalkoztatásban résztvevők létszámának növekedése várható, így az érintett személyek szociális jellegű ellátás helyett munkajövedelmet kaphatnak - összegez a minisztérium a dokumentumban.

Tamáskodnak az elemzők

Bizonytalannak tartja a közmunkaprogramok sikerességét az MTI által hétfőn megkérdezett elemzők többsége. A konvergenciaprogramban vázolt munkaerő-piaci változások kapcsán a szakértők arra mutattak rá, hogy az álláskeresési segélytől, bérpótló juttatástól vagy álláskeresési járadéktól elesőket közfoglalkoztatás keretében integrálhatják a munkaerő-piacra, azonban korántsem biztos, hogy minden, az ellátási rendszerből kieső talál munkát.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint bár a munka világával kapcsolatos intézkedések "negatív ösztönzőket" tartalmaznak annak érdekében, hogy nőjön a munkaerő-piaci aktivitás, és minél jobban "rászorítsák" az embereket a munkavállalásra. Hozzáfűzte: maga a Széll Kálmán Terv is főként a munkaerőpiac kínálati oldalának ösztönzésével foglalkozik, míg a kereslet oldali élénkítést az Új Széchenyi Tervtől várja a kabinet. Az elemző szerint bár bizonyos foglalkoztatási kiadásokat jelentősen szűkítenek, ugyanakkor ez nem jelent forráselvonást, mert egyes tételeknél - például az aktív és szakképzési munkaerő-piaci eszközöknél - európai uniós forrásokkal tervezik kiváltani a finanszírozást. Elmondta: ugyancsak uniós források állnak majd rendelkezésre arra, hogy az álláskeresési segélytől, bérpótló juttatástól vagy álláskeresési járadéktól elesőket közfoglalkoztatás keretében vigyék vissza a munka világába.

Suppan Gergely szerint a változtatások lényege, hogy "átcímkézik" azokat a kiadásokat, amelyekre európai uniós források is bevonhatók, így nem az adófizetők pénzéből finanszírozzák az újraelosztást. A szakértő szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a felszabaduló munkaerőt mennyire tudják bevonni a közfoglalkoztatásba, vagyis a kereslet és a kínálat mennyire találkozik majd egymással.

Hozzáfűzte: a hónap végén bejelentendő, részletesebb intézkedéseket tartalmazó Magyarország Munkatervből már több részlet kiderülhet.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője is a részleteket hiányolta, hangsúlyozva, hogy egyelőre nem tudni, hogy csökkentik-e a munkaadói vagy a munkavállalói járulékot, és azt sem, hogy például mennyi jogszerző idő szükséges az álláskeresési járadék folyósításához. Ugyanakkor hozzáfűzte: az álláskeresési járadékra eddig jogosultak a maximális 270 napot alig vették igénybe, az átlagos, ténylegesen igénybe vett idő 90 nap volt tavaly, épp annyi, mint amennyire most csökken a folyósítás ideje.

Ennek oka, hogy kevesen dolgoztak összefüggően négy évet - a jelenlegi szabályok szerint ekkor jogosult valaki a 270 napos ellátásra -, vagyis a legtöbb munkanélküli ki-be jár a rendszerből. Hozzátette: a közmunkások, kifejezetten "rontják" az átlagot, mivel őket néhány hónapig foglalkoztatják, ezalatt jogszerző időt szereznek, majd visszatérnek a munkanélküli ellátásba.

A kutatásvezető szerint az az elv, amely szerint túl liberális a jelenlegi rendszer, és ha erősebb lenne a nyomás a munkavégzésre, akkor az emberek találnának munkát, nem teljesen helytálló, mert a munkanélküli ellátásban részesülőknek csak szűk körére érvényes, a többiekre nincs kereslet.

A közfoglalkoztatás inkább csak a foglalkoztatási ráta statisztikai "szépítésére" alkalmas, mivel a munkaerő-felmérésben aki úgy nyilatkozik, hogy a számbavétel hetében legalább egy órát dolgozott, az már foglalkoztatottnak számít. A közmunka továbbra sem vezet vissza az elsődleges munkaerő-piacra - húzta alá.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!