Javult a likviditási mérleg

PSZÁF: Csökkent a bankszektor mérlege a forinterősödés miatt

Túlnyomó részben a forint második negyedévi erősödése áll a bankszektor mérlegének 6,4 százalékos összehúzódása mögött - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összesítéséből.

2009.09.01 08:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A bankok összesített mérlegfőösszege június végén 28.774,7 milliárd forint volt, mintegy 1.969 milliárd forinttal kisebb, mint március végén.

Az idén a második negyedévben a forint az euróval szemben közel 12 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 12,4 százalékkal értékelődött föl.

Ez a hatás legnagyobb mértékben a hitelállomány dinamikáját befolyásolta, ami forintértéken számolva 11,3 százalékkal, 18.887,8 milliárd forintra csökkent ebben az időszakban.

A devizában denominált hitelállomány csökkenése mintegy 4 százalékponttal haladta meg az említett devizák leértékelődésének mértékét. Ez a PSZÁF szerint arra utal, hogy a devizahitelek állománya a devizaárfolyam hatását kiszűrve, tranzakciós alapon is csökkent a vizsgált időszakban, ráadásul olyan mértékben, amit a forinthitelek 2 százalék körüli állománynövekedése nem kompenzálhatott teljesen.

A likvid eszközök mérlegen belüli aránya jelentősen, 3,4 százalékponttal emelkedett és 2009. június végére elérte a 16,5 százalékot.

A likviditási helyzet javulásáról tanúskodik a hitel/betét arány csökkenése is, ami a forintban kifejezett hitelállomány csökkenése, illetve a betétállomány növekedésének eredője. Ennek következtében 2009. második negyedévében 18 százalékponttal, 157 százalékra javult a mutató értéke.

A betétállomány - június végén 12.012,6 milliárd forint - 1 százalék körüli negyedéves csökkenése mögött a forintbetét állományok stagnálása, illetve a devizában elhelyezett betétek 4 százalékot meghaladó csökkenése állt. A deviza árfolyamhatást figyelembe véve azonban látható, hogy a kismértékű visszaesés tranzakciós alapon növekvő deviza betétállományokat jelent.

Az ügyfélbetét-állomány növekedése a 2009. első félévét jellemző, a megelőző időszaki kamatoknál jóval magasabb betéti kamatoknak köszönhető, amely minden bizonnyal jelentős szerepet játszott a kamatkiadások év/év alapon mért 20 százalékos emelkedésében is.

Ezt a növekményt a kamatbevételek mindössze 15 százalékos bővülése kísérte, így a ROA alapon számított kamatmarzs 2008 első félévéhez képest 0,4 százalékponttal, 2,5 százalékra csökkent.

A portfolióminőség romlását mutatja, hogy a háztartások átlag alatti, kétes, illetve rossz minősítési kategóriákba sorolt hiteleinek aránya egy negyedév alatt több mint 1 százalékponttal 5,2 százalékra nőtt, míg ugyanez az arány a vállalati hiteleknél 1,5 százalékponttal növekedett és 7,3 százalékon állt 2009. június végén.

A bankszektor június végéig 192,419 milliárd forint adózás előtti, és 162,247 milliárd forint adózott nyereséget ért el, 7,1, illetve 7,8 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi év hasonló időszakában.

A bankrendszer profitabilitását idén az első félévben alapvetően a kamatmarzs további szűkülése, illetve a jelentősen megnövekedett értékvesztés és céltartalék képzés határozta meg, mely tényezők negatív hatását sem az állampapír portfolión elért árfolyamnyereség, sem a működési költségek csökkenése nem volt képes ellensúlyozni.

Az értékvesztés és a kockázati céltartalék változása 188,5 milliárd forinttal rontotta az eredményt, ami több mint hatszorosa a tavalyi első félévinek.

Az említett tényezők hatására a szektorszintű ROA-mutató, vagyis az eszközarányos nyereség 0,35 százalékponttal, 1,05 százalékra, míg a ROE, vagyis a tőkejövedelmezőség 2,8 százalékponttal, 14,25 százalékra esett vissza.

A bankszektor tőkehelyzete a megelőző negyedévhez képest jelentősen javult, ami a tőkekövetelmény csökkenésének, illetve az ezzel párhuzamosan emelkedő szavatolótőke-állománynak köszönhető.

A tőkekövetelmény alapvetően a hitelkockázat terén csökkent, mégpedig a forinterősödésnek a devizahitel-állományra gyakorolt hatása miatt.

Ennek következtében a hitelkockázat tőkekövetelménye 11,8 százalékkal mérséklődött a vizsgált negyedév során, míg a teljes tőkekövetelmény közel 10 százalékkal lett kevesebb.

A szavatoló tőke állományának emelkedése nagyobbrészt a bankok tőkeemeléseinek, illetve a negyedéves eredmények auditálásának következtében valósult meg.

E két hatás eredőjeként a tőkemegfelelési mutató (TMM) értéke több mint 2 százalékponttal, 12,3 százalékra emelkedett 2009. június végére.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.