"A roma populáció problémáira választ kell adni"

A magánszektort is be kell vonni a városfejlesztésbe

A magánszektort, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat a gazdasági recesszió közepette is be kell vonni a városfejlesztésbe - vélekedik David Froessler német szakértő, aki részt vett a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) támogatásával rendezett magyarországi "URBACT - Segítség az integrált városfejlesztéshez" című szemináriumsorozaton.

2009.05.31 14:33MTI

A programsorozatban szakmai közreműködőként vett részt a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT), amely közleményben tájékoztatta az MTI-t a rendezvényről. Az Európai Bizottság által indított, 2002 óta működő URBACT program a városfejlesztés legjobb gyakorlatait igyekszik feltárni, és az így szerzett ismereteket átadni.

A program célja a városfejlesztés hatékonyságának növelése és az uniós támogatások eredményesebb felhasználása ezen a területen. A Csepelen, Tatabányán és Nyíregyházán az NFGM támogatásával és a MUT szakmai közreműködésével megrendezett szemináriumsorozat támpontokat kívánt adni ahhoz, hogy hogyan építhetők be ezek a tapasztalatok a hazai integrált városfejlesztési gyakorlatba.

Magyarországon leginkább a roma populáció súlyos problémájára kell választ adniuk a városfejlesztési elképzeléseknek - idézi a közlemény David Froessler URBACT-szakértőt, aki szerint a romák lakhatási helyzetének javításában fontos szempont, hogy ne kész, számukra idegen lakásokba költöztesse át őket a városvezetés, hanem inkább eszközöket kapjanak a saját lakókörnyezetük fejlesztéséhez.

Érzékeny kérdés emellett, hogy miként lehet bevonni a városfejlesztési együttműködésekbe a magánszektort, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat. A szakértő szerint a megoldás kulcsa a folyamatos kapcsolattartás: a városvezetésnek napi információval kell rendelkeznie a vállalatok terveiről, és viszont, ezenkívül minden városnak ki kellene dolgoznia egy, a kis- és közepes vállalkozások támogatására vonatkozó stratégiát. David Froessler elmondta: a magyar városok harmadik központi problémája az a magyar sajátosság, hogy az önkormányzatok a rendszerváltás után szinte a teljes lakásállományukat nagyon olcsón értékesítették, így a tulajdonosi szerkezeten belül magas a szegény, a felújítást, állagmegőrzést finanszírozni képtelen lakástulajdonosok aránya, ez pedig megnehezíti a lakóterületek fejlesztését.

A szakértő követendő példaként Tatabánya városát említette, ahol mintaszerűen sikerült bevonni a várostervezésbe a magánszférát.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.