Energiaválság

Orbán: Magyarország megkerülné az amerikai szankciókat az orosz olajvállalatokkal szemben

Az Egyesült Államok újabb, az orosz energiaszektort sújtó szankciói komoly kihívás elé állítják Magyarországot. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Budapest már dolgozik azon, hogyan kerülje meg a korlátozásokat, hogy fenntartsa az ország energiaellátását és a rezsicsökkentés politikáját.

2025.10.24 13:39ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Újabb geopolitikai feszültség bontakozik ki Európa energiapiacán, miután Donald Trump amerikai elnök „hatalmas” új szankciókat jelentett be az orosz Lukoil és a Rosznyefty ellen. Ezek az intézkedések a korábbiaknál szélesebb körben korlátozhatják az orosz olaj- és gázexportot, sőt, akár az európai vezetékek lezárását is eredményezhetik. Mindez súlyos következményekkel járhat az olyan, erősen orosz energiafüggő országok számára, mint Magyarország.

Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában nyíltan kijelentette, hogy kormánya már dolgozik azon, miként tudná „megkerülni” az amerikai szankciókat, hogy biztosítani tudja az orosz olaj- és gázszállítások folytonosságát. „Valóban szankciók vannak érvényben bizonyos orosz olajvállalatokkal szemben. A hét elején több alkalommal is egyeztettem a MOL vezetőivel, és azon dolgozunk, hogyan tudjuk ezeket a korlátozásokat kikerülni” – mondta a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az alacsony energiaárak megőrzése érdekében Magyarország nem mondhat le az orosz energiahordozókról. „Aki a rezsicsökkentést meg akarja védeni, annak védenie kell Magyarország jogát ahhoz, hogy olajat és gázt vásárolhasson Oroszországtól” – fogalmazott. Orbán régóta azzal érvel, hogy az ország földrajzi adottságai miatt nincs más lehetősége, mint a keleti energiaforrásokra támaszkodni, különben a lakossági árak drámaian emelkednének.

Az amerikai szankciók ugyanakkor nemcsak gazdasági, hanem diplomáciai nyomást is jelentenek. Az Egyesült Államok célja, hogy tovább gyengítse Moszkva energiaexportból származó bevételeit, ezzel is korlátozva Oroszország háborús mozgásterét Ukrajnában. A lépések azonban komoly mellékhatásokkal járhatnak Közép-Európában, különösen a szárazföldi országokban, amelyek még mindig nagymértékben függnek az orosz nyersanyagtól.

Miközben az Európai Unió tagállamainak többsége az elmúlt években jelentősen csökkentette az orosz energiaimportot, Magyarország és Szlovákia továbbra is a Kremlhez kötődő forrásokra támaszkodik. Budapest többször is hangoztatta, hogy az Adria-vezeték – amely Horvátországon keresztül biztosíthatna alternatív ellátási útvonalat – nem képes teljes mértékben kielégíteni az ország igényeit. Ezzel szemben Zágráb azt állítja, hogy kapacitásai elegendőek lennének mindkét szomszéd energiaellátására.

Magyarország továbbra is az olcsó orosz energia fenntartásában látja gazdasági stabilitásának zálogát, miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió egyre szigorúbb korlátozásokat vezet be az orosz energiaszektor ellen. A kérdés most az, sikerülhet-e Magyarországnak megőrizni energiaellátásának biztonságát anélkül, hogy szembe kerülne legfontosabb nyugati partnereivel. Az új szankciók mindenesetre tovább fokozzák az európai energiapiac bizonytalanságát, és ismét napirendre helyezik a kontinens energiaszuverenitásának kérdését.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.