Ünnep

25 éves a Budapesti Értéktőzsde

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) újraalapításának 25. évfordulóját ünnepelték hétfőn Budapesten.

_{2015.06.22 10:17MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{MTI/Marjai János}

Az eseményen Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója a magyar gazdaság életében is mérföldkőnek nevezte a tőzsde elindulását, Tállai András, az NGM államtitkára pedig azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedéshez a BÉT munkája is hozzájárult.

Katona Zsolt hangsúlyozta: 1990. június 21-e mérföldkő volt nemcsak a tőzsde, hanem a magyar gazdaság és egész Magyarország életében is. Mint mondta, a Budapesti Értéktőzsde szimbolizálja a rendszerváltást, a piacgazdaságra való áttérést. Kifejtette, hogy a BÉT példaként szolgált a régió több országának, több tőzsdéjének: mindig élen járt a piac- és termékfejlesztésben, a szabályozási infrastruktúra és technikai háttér kialakításában, és ezt a példát több régiós ország követte.

Úgy vélte, a BÉT kihasználta a rendelkezésére álló lehetőségeket, az 1990-es évek privatizációs hullámában olyan "nagy nemzeti bajnokok" kerültek a tőzsdére, mint a Mol, az OTP, a Richter Gedeon, és a Magyar Telekom.

A vezérigazgató köszönetet mondott az alapítóknak, valamint a befektetési szolgáltatóknak, bankoknak, különösen azoknak, amelyek az elmúlt 25 évben végig a piac fejlesztésén dolgoztak. Példaként említette az MKB Bankot, az Equilor Befektetési Zrt.-t, az OTP Bankot, az UniCredit Bankot, valamint az Erste Befektetési Zrt.-t.

Katona Zsolt hangsúlyozta, a tőzsde végérvényesen felnőtt, az infrastruktúra, a technikai és a szabályozási háttér optimális kereteket ad a működésének. A BÉT elősegíti a magyar vállalatok tőkéhez juttatását és támogatja a magyar gazdaság növekedését - emelte ki .

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára kiemelte: 25 év egy vállalkozás, egy szervezet életében hosszú időnek számít, ennyi időt csak a legjobb szervezetek, gazdasági társaságok élnek meg. Kiemelte: a gazdasági növekedéshez a BÉT munkája is hozzájárult, a tőzsde sikeres működése a gazdasági szereplők tőkebevonását új forrásokkal segíti, és támogatja a befektetői döntések meghozatalát.

Az értéktőzsde túlélt minden politikai és gazdasági változást, a BÉT vezetői és dolgozói méltán lehetnek büszkék az elmúlt negyedszázad eredményeire, amelyeket az NGM is nagyra értékel - fejtette ki az államtitkár.

Tállai András elmondta: a magyar értéktőzsde az elmúlt évtizedekben kiépítette nemzetközi kapcsolatait, és versenyképességének javítása érdekében gazdasági társasággá alakult. Emellett a kereskedelmi rendszerek modernizálásával, az alternatív kereskedési platformok bevezetésével a magyar tőzsdén jegyzett cégek és befektetők már Európa 14 országának kereskedőivel, befektetőivel állhatnak közvetlen kapcsolatban.

Az államtitkár kitért arra is, hogy Magyarország az utóbbi 5 évben jól kezelte a válságot, amit nemzetközi szervezetek és elemzők is elismernek. Hozzátette: a családok, az egyre javuló életkörülményekkel párhuzamosan egyre inkább érdeklődnek a tőzsdei befektetések iránt, ami a tőzsde felelősségét is növeli.

_{MTI/Marjai János}

Az államtitkár kitért arra is, hogy Magyarország az utóbbi 5 évben jól kezelte a válságot, amit nemzetközi szervezetek és elemzők is elismernek. Hozzátette: a családok, az egyre javuló életkörülményekkel párhuzamosan egyre inkább érdeklődnek a tőzsdei befektetések iránt, ami a tőzsde felelősségét is növeli.

Michael Buhl, a BÉT igazgatóságának elnöke gratulált a 25 éves újranyitáshoz, egyben emlékeztetett arra, hogy a BÉT múltja ennél sokkal régebbre nyúlik vissza. Úgy vélte, az újraalapítással egyben a régiós tőkepiac is megszületett, és egyben a piacgazdaságra való áttérés szimbóluma lett.

A Budapesti Értéktőzsde viszonyítási alap lett az egész régió számára, és példaként szolgált arra, hogyan kell felállítani egy támogató szabályozási környezetet. Mára a BÉT egy olyan modern tőzsde lett, amely segít finanszírozni a magyar gazdaságot.

Járai Zsigmond, a BÉT-előd Értékpapír-kereskedelmi Titkárság Tőzsdetanácsának első elnöke kiemelte: fordulópont volt 1982, amikor Magyarország belépett a Nemzetközi Valutaalapba (IMF). Ezután felgyorsultak a változások, az IMF "ránk erőltetett egy kis adag piacosítást", belekényszerítették Magyarországot a bankrendszer, és a tőkepiac reformjába, elindultak az első kötvény- és részvénykibocsátások, és elkezdődött a tőzsdeszervezés - idézte fel a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.

Járai Zsigmond azokat a személyeket is felsorolta, akik már 1986-87-től közreműködtek az akkor még csak formálódó tőzsde kialakításában. Megjegyezte, hogy abban a történelmi pillanatban még nem tudták, hogy börtönbe zárják-e őket munkájukért, vagy kapitalizmus lesz Magyarországon. Mint mondta: örül, hogy az utóbbi valósult meg. Járai Zsigmond előadása végén ismét hangsúlyozta, hogy a tőzsde a piacgazdaság legfontosabb szereplője és kiemelte, hogy a büszke a BÉT 25 éves fennállására.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter