Felmérés szerint

A kreatív szektor a harmadik legnagyobb munkaadó

A kreatív- és kulturális szektor erősen támaszkodik a helyi munkaerőre és sok fiatalt vonz: a dolgozók mintegy 19 százaléka harminc év alatti. Ezen felül még a gazdasági válság legnehezebb éveiben is 0,7 százalékkal tudott növekedni az iparágban dolgozók száma.

2014.12.06 13:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kreatív- és kulturális iparágban dolgoznak a legtöbben Európában az építőipar és a vendéglátóipar után, a szektor vonzza a helyi, fiatal munkaerőt - derült ki a EY (korábban Ernst&Young) tanácsadó cég friss felméréséből, amelynek eredményeit az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület juttatott el az MTI-nek.

A szerzők európai szervezete (GESAC) felkérésére készített kutatás szerint az évi 535,9 milliárd eurós (164 ezer milliárd forint) forgalmával a kreatív-és kulturális ipar az európai gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplője, 4,2 százalékkal járul hozzá a kontinens hazai össztermékéhez (GDP).

A felmérés szerint a kreatív- és kulturális szektor erősen támaszkodik a helyi munkaerőre és sok fiatalt vonz: a dolgozók mintegy 19 százaléka harminc év alatti. Ezen felül még a gazdasági válság legnehezebb éveiben is 0,7 százalékkal tudott növekedni az iparágban dolgozók száma - írja az Artisjus közleménye.

A kutatás tizenegy alszektorra bontva vizsgálta a kreatív- és kulturális ipart: könyvpiac, újságok és magazinok, zene, előadóművészetek, televízió, film, rádió, videojátékok és egyéb játékok, vizuális művészetek, építészet és reklám. A tanulmány a zenei területet vizsgálva külön kitért a Sziget fesztiválra is.

A felmérést készítők megkeresték Gerendai Károlyt, a Sziget fesztiváliroda ügyvezető igazgatóját, aki elmondta az elemző cégnek, hogy a Sziget iroda évközben 50-60 embert foglalkoztat, de a fesztivál ideje alatt ez a szám 9000-re emelkedik.

„A fesztiválszervező cégek igen jelentős munkáltatók, amelyek elsősorban magasan képzett, helyi, fiatal munkaerővel dolgoznak. A feladatokat nem tudjuk távoli országokba kiszervezni, ezért helyi szinten különösen fontos a gazdasági szerepünk” – idézi a közlemény Gerendai Károlyt. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója a közleményben elmondta: sokan kizárólag úgy tekintenek a kreativitásra és a kultúrára, mint ami anyagi terhet jelent a társadalomnak és az államnak, amire mindig csak költeni kell.

Ez az elemzés megmutatja, hogy valóban iparágként kell tekinteni erre a szektorra, ami mind gazdaságilag, mind a foglalkoztatásban jelentős értéket képvisel itt Európában - jegyezte meg.

Magyarországon a foglalkoztatottak 4,4 százaléka dolgozik a kreatív iparban, tevékenységük Magyarország GDP-jének 3,7 százalékát adja a Hétfa Kutatóintézet 2014-es felmérése szerint, amelyet a Design Terminál felkérésére készített. A zenei szerzői jogdíjakat kezelő Artisjus 2013. évi teljes jogdíjbevétele 13 362 648 000 forint volt. Havi bruttó 1 millió forint felett tavaly 24 szerző kapott jogdíjkifizetést.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.