Jobb- és baloldal, együtt

A francia szenátus elvetette a nyugdíjreformot

A francia szenátusban a jobb- és a baloldal is egyhangúlag a nyugdíjreform ellen szavazott.

2013.11.06 05:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kormánytöbbséget alkotó szocialisták azért szavaztak nemmel, mert a kommunisták és a jobboldali ellenzék módosító indítványokkal gyakorlatilag átírta a nemzetgyűlés által már elfogadott kormánypárti törvényjavaslatot,és ez volt az egyetlen eszközük arra, hogy elutasítsák az új változatot.

A kormánypárti tervezet legfőbb javaslata a járulékfizetés időtartalmának meghosszabbítására vonatkozott, de ez az ellenzéki és a kommunista szenátorok módosítóival ez gyakorlatilag kikerült a szövegből.

A kormány csak kis többséggel rendelkezik a szenátusban, a kommunisták és a jobboldal pedig egészen más okokból ellenzik a tervezetet. A parlament két házának vegyes bizottsága szerdán ül össze egy közös szöveg megfogalmazására, amelyet a nemzetgyűlés november 19-től, a szenátus pedig november 25-től vitat meg újra, s feltehetően újra elveti azt.

Az utolsó szót a nemzetgyűlés mondja ki, így feltehetően a kormánypárti képviselők december elején dönthetnek a javaslat végső változatáról. A francia kormány az elmúlt húsz év ötödik nyugdíjreformját tervezi bevezetni, amelynek értelmében a teljes összegű nyugdíjjogosultsághoz a járulékfizetés időtartama 2035-ig fokozatosan 43 évre növekedne.

A nyugdíjkorhatárt három évvel ezelőtt Nicolas Sarkozy előző, konzervatív államfő emelte fel a korábbi 60-ról 62 évre, amely ellen az azóta kormányra került szocialisták támogatásával a szakszervezetek milliós tüntetéseken tiltakoztak. Utóda, Francois Hollande kizárta a nyugdíjkorhatár újabb emelését, mert az szerinte "büntetné azokat, akik fiatalon kezdtek el dolgozni".

A reform célja azonban nem változott: az újraelosztáson alapuló és jelentős deficittel küszködő nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának biztosítása. Becslések szerint a hiány 2020-ig elérheti a 20 milliárd eurót (5966 milliárd forintot). A francia nyugdíjrendszer európai összehasonlításban nem annyira nagyvonalú.

Bár a nyugdíjkorhatár alacsonyabb, mint máshol - 62 év -, a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 41,5 év munkaviszonnyal kell rendelkezni. Azaz bárki elmehet 62 évesen nyugdíjba, de ha nem fizetett elég ideig járulékot, a nyugdíjának csak töredékét kapja kézhez.

Ennek az időtartamnak a növelését tervezi a kormány 43 évre emelni. A jobboldali ellenzék azért támadja a tervezetet, mert az a képviselők szerint nem elég bátor a deficitcsökkentés terén.

A konzervatív tábor a nyugdíjkorhatár további emelését sürgeti, a jelenlegi nyugdíjak megadóztatását nem támogatná, de a jövőbeni nyugdíjasok hozzájárulását az egyensúly megteremtéséhez elfogadhatónak véli.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.