Elítélik a Paksi Atomerőmű bővítését

Az LMP nem támogatja az uránbányászatot

Az LMP számára sem a Paksi Atomerőmű bővítése, sem az esetleges mecseki uránbányászat nem támogatható, mert e beruházások jelentős pénzügyi, környezeti és egészségügyi kockázatot hordoznak magukban.

2012.05.03 16:11MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Jávor Benedek, a párt parlamenti frakcióvezetője csütörtökön Pécsen, a témában tartott sajtótájékoztatón a paksi beruházást és az ausztrál Wildhorse vállalatnak a mecseki uránbányászat újrakezdésére vonatkozó terveit egyaránt spekulatívnak, szakmailag nem kellően megalapozottnak nevezte.
   
Az uránbányászattal kapcsolatban megjegyezte: a projektről egyelőre nagyon keveset lehet tudni azon túl, hogy vannak kutatási engedélyek, kutatások és elképzelések a kitermelés újraindításáról. "Arról, hogy milyen technológiával akarják felszínre hozni, s kinyerni a kis koncentrációban jelen lévő uránt, egymásnak ellentmondó információk vannak" - tette hozzá.
   
Jávor Benedek szavai szerint nem látják azokat a megnyugtató hatástanulmányokat, amelyek tisztáznák, miként minimalizálhatók a termeléssel járó kockázatok, valamint ki, milyen pénzből és milyen ütemezéssel fogja felszámolni a bányászati tevékenység következményeit.
   
A frakcióvezető azt mondta, hogy a korábbi uránbányászat következményeinek felszámolása eddig 20 milliárd forintba került, és "a hírek szerint" a rekultiváció befejezéséhez további 10 milliárd forint szükséges. "Nem szeretnénk, ha egy elhamarkodott döntés következtében hasonló kármentesítési kötelezettség hárulna a magyar adófizetőkre" - fogalmazott.
   
A politikus kitért rá: a mecseki uránbányászat melletti érvek között rendre felbukkan, hogy az ott kitermelt urán a Paksi Atomerőmű fűtőanyagát biztosítaná. Magyarországon azonban nem áll rendelkezésre e fűtőanyag előállításához szükséges technológia, ezért az uránt külföldre kellene szállítani, majd visszahozni. A hozzáadott érték így külföldön és nem Magyarországon jelentkezne, miközben a környezeti kockázatokat Pécs és a környék lakói viselnék.
   
Jávor Benedek úgy látja, az atomerőmű jövőbeni bővítésével összefüggésben is számos nyitott kérdés van még. "Az, hogy lesz-e igény uránra, attól függ, lesz-e atomerőmű" - mondta.
   
A frakcióvezető hangsúlyozta: az LMP álláspontja az, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése elképesztő összegű, mintegy 3 ezer milliárd forint kiadással járna, amely katasztrófa lenne a súlyosan eladósodott magyar állam költségvetésére nézve.
   
"Ez a pénz sokkal jobban hasznosulna és előbb megtérülne, ha azt az energiapolitikai kormányzat az új blokkok támogatása helyett a megújuló energiák fejlesztésére fordítaná" - fogalmazott.
   

Kóbor József, az LMP pécsi önkormányzati képviselője az uránbányászatról azt mondta, hogy egy távoli befektető olyan tevékenységet akar folytatni Pécsett és környékén, amelynek a haszna kétséges, de a kockázatait az itt élők kénytelenek viselni.
   
Kitért rá, hogy tudomása szerint a Wildhorse mélyművelésű bányát nyitna, két lejtős aknával. Kérdés azonban, lesz-e ércdúsító. Ha nem, hogyan nyerik ki az uránt, mert a korábbi tapasztalatok alapján a mecseki uránérc csak kénsavval tárható fel. Ennek alkalmazása komoly szennyezési potenciált jelentene a baranyai megyeszékhely alatti területeken.
   
"A cég mintegy félezer embert, azaz a korábbi uránbányászatban dolgozók tizedét, tizenötödét foglalkoztatná, vagyis tevékenysége minimális hatással lenne a munkanélküliség csökkentésére, miközben azt sem tudni, melyik településnek fizetne adót" - tette hozzá.
   
Kóbor József szükségesnek nevezte annak a megállapodásnak a nyilvánosságra hozatalát, amelyet az ausztrál cég az uránkutatással összefüggésben a közelmúltban kötött két állami vállalattal, a Mecsekérc Zrt.-vel és a Mecsek-Öko Zrt.-vel. Úgy vélte: fontos, hogy az állam ne szálljon ki abból a rekultivációs tevékenységből, melyet a Mecsek-Öko végez az egykori bányászat helyén.
   
Benkovics István, a Wildhorse Energy Hungary Kft. ügyvezető igazgatója idén februárban azt mondta: még közel két évre van szükség a mecseki uránlelőhely vizsgálatához; az ércvagyon kitermeléséről a kutatási eredmények ismeretében és a majdani gazdasági környezettől függően születhet döntés.
   
Úgy vélte: arról, hogy pontosan mikor és mekkora beruházással indulhatna újra az uránérc-bányászat, egyelőre még korai beszélni.
   
Megjegyezte: az eddigi ismeretek alapján a lelőhelyről mintegy 20 ezer tonna fémuránt lehetne kinyerni. A két évtizeden át tartó kitermelés korszerű, környezetkímélő technológiákkal folyna, és közvetlenül félezer, közvetve pedig még ennél is több embernek adhatna munkát. Ez jelentősen hozzájárulna a térség gazdaságának élénkítéséhez, az állam és az érintett települések bevételeinek növeléséhez.
   
Az ausztrál érdekeltségű Wildhorse 2005 októberében alakult magyarországi leányvállalata 2006-ban a Délkelet-Dunántúl, a Mecsek és környezetének összesen hét területére kapott uránérc-kutatási jogot a Pécsi Bányakapitányságtól.

A Mecsekben az 1950-es évek végétől 1997-ig folyt uránbányászat, a termeléssel gazdaságossági megfontolásokból hagytak fel. A bánya egykor közel 8 ezer embernek és családjaiknak nyújtott megélhetést. A lelőhely meglévő készleteinek további hasznosítása az elmúlt évtized közepén, az urán világpiaci árának emelkedése okán vetődött fel.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.