50 bázispont

6,50 százalékra emelte az alapkamatot az MNB

A monetáris tanács 50 bázisponttal 6,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

_{2011.11.29 15:02}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A piac számított a kamatemelésre, az elemzők többsége 50 bázispontos szigorítást várt, de volt olyan is, aki 200 bázispontos emelést várt. A múlt héten még a megkérdezettek többsége a kamat tartását prognosztizálta, pénteken azonban Moody's megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást, amivel jelentősen erősödtek a kamatemelési várakozások.

A 6 százalékos alapkamat január 25-e óta volt érvényben. Utoljára 2009 november 24. és december 21 között volt 6,50 százalékos a kamat.

Simor: egyhangúlag döntött a monetáris tanács

Sok lehetőséget megtárgyalt keddi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács, de csak egyetlen ajánlattal foglalkozott és azt, az 50 bázispontos emelést egyhangúlag fogadták el - jelentette be Simor András, jegybankelnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón kedden.

Megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban alapvetően a forintgyengülés miatt romlottak az inflációs kilátások.

Londoni elemzők: az MNB "erőteljes jelzést" tartott szükségesnek

A magyar jegybank a keddi fél százalékpontos kamatemeléssel valószínűleg "erőteljesen" jelezni kívánta, hogy szükség esetén készen áll a cselekvésre - így értékelték a konszenzusnak megfelelő mértékű kamatemelést londoni felzárkózó piaci elemzők.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője - aki a keddi kamatdöntő ülés előtt óvatosabb, negyed százalékpontos emelést sem tartott kizártnak - a monetáris tanácsi bejelentés után adott kommentárjában közölte: szerinte az MNB monetáris testületét "egyértelműen" a forintra nehezedő nyomás aggasztja, és ezért tartotta szükségesnek, hogy a piacoknak szánt erőteljes jelzéssel demonstrálja cselekvési készségét.

Az RBS vezető londoni elemzője szerint a fél százalékpontos emelés valószínűleg kompromisszumos megoldásnak tekinthető, legalábbis a 2008 őszén végrehajtott agresszív - 3 százalékpontos - forintvédelmi célú emeléssel összevetve.

Timothy Ash szerint a keddi MNB-kamatemelés jó eséllyel a monetáris testület "galambjai" szerint is alkalmas arra, hogy "időt nyerjen" a kormány számára a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokhoz.

A BNP Paribas bankcsoport felzárkózó piaci elemzőinek keddi előrejelzése szerint ugyanakkor az IMF-megállapodás csökkenteni fogja a további leminősítések kockázatát, és ez elősegítheti a forint visszaerősödését. A ház ennek alapján azt jósolja, hogy az MNB 2012 közepétől ismét kamatcsökkentésbe kezd.

A BNP Paribas távlati előrejelzése az, hogy a jövő év első negyedében az MNB-alapkamat 6,75 százalékon tetőzik, a második negyedévben 6,50 százalékra süllyed vissza, és 2012 végén 6,25 százalék lesz. A cég elemzői kedden azt jósolták, hogy a magyar jegybanki alapkamat 2013-ban 5,75 százalékra süllyed tovább.

További kamatemelés lehet

Az elemzői várakozásoknak megfelelő mértékű volt a monetáris tanács keddi, 50 bázispontos kamatemelése a megkérdezett banki elemzők szerint, akik nem tartották kizártnak, hogy év végéig még egyszer emeli az alapkamatot a jegybank.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője kifejtette, hogy a Moody's Magyarországot leminősítő döntése után erősödtek a kamatemelési várakozások és a piac beárazta a monetáris szigorítást. Az elemző szerint kétséges volt, hogy az új összetételű monetáris tanács, amelyben a tartást preferáló tagok vannak többségben végül elszánja-e magát a szigorításra. Voltak ennél erőteljesebb, 100-200 bázispontos emelésre vonatkozó jóslatok is, ennek azonban Árokszállási Zoltán szerint kicsi volt az esélye.

Az óvatos szigorítást erősítette a monetáris tanács legutóbbi, nem kamatdöntő ülése után kiadott közlemény, amelyben a testület jelezte, ha szükséges fokozatosan változtat a kamaton. Az elemző az év végéig még egy, 50 bázispontos kamatemelést vár, de hangsúlyozta, hogy a lépés nagyban függ a kormányzati politika irányától és az eurózóna válságának megoldására tett lépésektől is.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint nem volt egyszerű megjósolni a monetáris tanács döntését, mivel a testület ebben az összetételben még nem változtatott a kamatokon. Legutóbbi közleményük, amelyben a nemzetközi környezetet tették elsősorban felelőssé a forint gyengüléséért és a hozamok emelkedéséért, "ijesztően köldöknézősre sikeredett", így volt veszélye annak, hogy az ott megfogalmazott, fokozatos szigorításról szóló ígéretüket végül nem váltják be - fogalmazott. Végül a testület nagyjából a többségi várakozásoknak megfelelően emelte a kamatot.

Magyarország rossz megítélése azonban az elemző szerint ennél magasabb kamatszintet is indokol, ezért várható, hogy a következőkben további szigorításra kerül sor. Aggasztónak nevezte, hogy a hazai devizafinanszírozás feltételei egyre rosszabbak, a magyar bankrendszer devizaigényét már csak az irányadó európai bankközi kamatok felett 300 bázisponttal lehet kielégíteni.

Amennyiben ez a finanszírozási krízis nem enyhül, akkor a továbbiakban még akár 100-150 bázispontos emelés sem kizárt - fogalmaz Duronelly Péter.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!