Élettér-harc

Az orkák kiszorítják a jegesmedvéket az Északi-sarkon

A klímaváltozás következtében elveszítheti az Északi-sarkvidék "királyának" megtisztelő címét a jegesmedve, és helyébe egy tengeri emlős, a sokkal nagyobb testű kardszárnyú delfin léphet.

2011.05.21 21:32MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Miközben az arktiszi jégtömeg egyre gyorsabb ütemű zsugorodása megfosztja a jegesmedvéket nélkülözhetetlen életterüktől, addig a kardszárnyú delfinek - orkák - elől óriási akadály hárul el. Napjainkban, a nyári hónapokban már a Föld legészakibb területein is kedvükre vadászhatnak úszó zsákmányaikra a sokszor 6-8 méter hosszúra is megnövő vízi óriásemlősök.

"Ha az enyhébb éghajlatú régiókból a kardszárnyú delfinek és más emlősök elárasztják az Északi-sarkvidéket, komoly verseny várható az egyes fajok között a táplálékért" - fejtette ki Steven Ferguson kanadai biológus a Politiken című dán újságnak.

Ferguson felhívta a figyelmet a kanadai Manitobai Egyetem számára végzett kutatásának eredményeire, amelyek szerint a globális felmelegedéssel az állatvilágban kialakuló új "hierarchia" fenyegetést jelent a hagyományosan a sarkvidéki régióban megtelepedett fajok, közöttük a különböző delfinek állományára. A kardszárnyú delfinek korábban távol tartották magukat a sarkvidéktől, mivel a jég ártalmas lehet a rendkívül érzékeny háromszögletű uszonyaikra. A globális felmelegedés miatt azonban egyre többet látni belőlük és más "vendégállatból" is az Arktiszon. Az Északi-sarkvidéken a nyári hónapokban feltűnő púpos bálnák, csukabálnák és a szürkebálnák nem ragadozók, így nem okoznak különösebb problémát az ökoszisztémában, ezzel szemben a kardszárnyú delfinek alapvetően fókákra vadásznak, sőt a Jeges-tengerben gyakran rátámadnak más emlősökre is: többek között az ámbrás cet és a fehérdelfin is kiszemelt zsákmányaik közé tartozik. Ráadásul ahogy kitágul északi életterük, úgy erősödik a behatolási irányzat.

Az Arktiszi Tanács legutóbbi, május eleji megállapításában az szerepel, hogy a sarkvidéki jégtömeg egyre gyorsabban olvad. Ezt a szakvéleményt támasztja alá kutatásával Ferguson is, aki szerint 2100-ig akár 1,6 méterrel is megemelkedhet a tengerszint az olvadás következtében.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.