Vérszomjas, afrikai rokon

Megtalálták a komodói sárkány őskori kuzinját

Kanadai kutatók megtalálták az Indonéziában élő komodói sárkány (Varanus komodoensis) őskori "unokatestvérét", amely a világ túlsó felén, Afrikában élt 33 millió évvel ezelőtt.

2010.11.19 15:28MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A leletről az Albertai Egyetem biológusai a Paleontology című folyóiratban számoltak be. Alison Murray és Rob Holmes a fosszíliákat az afrikai sivatag szélfutta felületén fedezte fel. A tudósok a csigolyák egyedülálló alakja alapján kapcsolták össze a 33 millió éves kövületeket a komodói varánusszal, amely "mindössze" hétszázezer éve jelent meg bolygónkon - olvasható a ScienceDaily (http://www.sciencedaily.com) tudományos hírportálon.

Az afrikai csigolya egy olyan ősgyíktól származik, amely másfél méter hosszú volt, és amelynek úszóképessége kulcsfontosságú lehet abból a szempontból, hogyan tűnhettek fel mintegy 30 millió évvel később távoli rokonai a világ másik felén.

Mint Holmes rámutat, az ősi Varanus-egyed maradványait egy olyan területen találták meg, amely egykoron folyó vagy egy apró tó feneke volt.

"Nem tudjuk, hogy ezek az állatok a vízben éltek vagy a környező szárazföldön, viszont a varánuszfélék családjának egyes mai képviselői kitűnően érzik magukat a vízben" - magyarázta a biológus. A tudósok véleménye megegyezik abban, hogy az édesvízben élő afrikai varánuszféle aligha érhetett úszva az indonéz szigetvilágba.

Murray megjegyezte, hogy a kérdést tovább bonyolítja a korabeli világ földrajzi elrendezése.

"A 100 millió és 12 millió évvel ezelőtti időszakban Afrika teljesen el volt szigetelődve, óceán vette körül, ám az ősgyíkok valahogyan kijutottak" - magyarázta, hozzátéve, hogy e vizsgálat azért is fontos, mivel a jelenkori ismeretek szerint nem volt semmilyen szárazföldi összeköttetés.

A varánuszfélék "kirajzását" magyarázó, be nem bizonyított elméletek egyike szerint évmilliókig apró szigetecskék szakadtak le és úsztak egyik helyről a másikra, amelyek magukkal vitték a rajtuk élő növény- és állatvilág egyedeit.


A komodói sárkány, komodói óriásgyík vagy komodói varánusz (Varanus komodoensis) a pikkelyes hüllők rendjébe tartozik. Ez a ma ismert legnagyobb termetű gyíkféle, hossza eléri a 2,5-3 métert, testtömege pedig a 100 kilogrammot.

A varánusz harapása bármely állatra nézve végzetes, hisz szájüregében olyan kórokozók élnek, amelyek a sebből a vérbe jutva pár napon belül vérmérgezést, majd halált okoznak. Újabb kutatások szerint a varánusz szájában méregmirigyek is találhatóak, és ezek okozzák valójában a megharapott vad halálát.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.