Pajzsmirigy-betegség miatt lettek törpe kretének

Az indonéziai "hobbit" kretenizmusban szenvedett

Az indonéziai Flores szigetén 2004-ben talált maradványok nem egy újabb emberfajtához tartoznak, hanem táplálkozási rendellenesség következtében kialakult kretenizmusban szenvedő törpe emberek csontjai - állítják ausztrál kutatók.

2008.03.06 09:26MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Jávától keletre található kis sziget egyméteres lakói, akiket lakóhelyükről Homo floresiensisnek (floresi embernek) neveztek el, és akiket a 2004-ben megtalált 18 ezer éves kövületek alapján írtak le, azóta sem szűntek meg foglalkoztatni a tudósokat.

Egyesek külön fajnak tekintik őket, akik egy, a szigetlakó állatoknál is megfigyelt jelenséghez hasonlóan a korlátozott területen meglévő szűkös élelmiszerkészlethez alkalmazkodva váltak törpékké, mások szerint pedig kevésbé fejlett egyedek csontjairól van szó. Peter Oberdorf és Ben Kefford, a melbourne-i RMIT egyetem és Charles Oxnard, a crawleyi Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatói új magyarázatot adnak a Brit Királyi Társaság folyóiratában a Tolkien A gyűrűk ura című regénye alapján indonéz "hobbitoknak" is nevezetett emberek morfológiájára.

Az ausztrál kutatók szerint a Homo floresiensis csontjai a harmadik világban ma is gyakran megfigyelt pajzsmirigy-betegség - a veleszületett pajzsmirigy-alulműködés - nyomait viselik, amelyet az anyának a terhesség alatti súlyos jódhiánya idéz elő. Ez a jódhiány a pajzsmirigy által termelt hormonok elégtelenségére vezet, amely egyes esetekben golyvát okoz, más esetekben módosítja a test növekedését és az agy fejlődését, azaz kretenizmust eredményez.

Az egyedből így egyméteres, testileg és szellemileg egyaránt súlyosan visszamaradott, törpe kretén lesz. Ez vezette a három ausztrál biológust a Flores szigeti maradványok ismételt vizsgálatára, amely során a betegségre utaló további jeleket is találtak. Üreget találtak például a koponyában az agyalapi mirigy magasságában, amely a veleszületett mixödémás típusú jódhiány sajátossága.

Peter Obendorf és társai szerint a vizsgálat eredménye arra enged következtetni, hogy nem új emberfajtáról van szó, hanem vadászó-gyűjtögető emberekről, akik nem jutottak elegendő jódtartalmú élelemhez. "Azok, akik eddig a maradványokat tanulmányozták, szinte kivétel nélkül az evolúció szemszögéből közelítették meg a kérdést, holott szerintünk környezeti problémáról van szó" - mondta Charles Oxnard. Régi helyi legendák Ebu Gogónak nevezett szőrös emberekékről szólnak , akik barlangokban éltek, beszédproblémáik voltak, és gyümölcsöt-zöldséget loptak a kertekből. A tudósok szerint ezek a leírások megfelelnek a veleszületett jódhiányos tünetegyüttesnek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.