Nem bogár, robot!

Vízen járó robotok

Brit kutatók olyan robotot fejlesztettek ki, amely a vízi poloskához hasonlóan a felületi feszültséget kihasználva képes a vízen járni. A robotot a csendes vizek élővilágának visgálatára használhatják.

2010.05.31 18:30ng
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Vízen járó robotok

Brit kutatók olyan robotot fejlesztettek ki, amely a vízi poloskához hasonlóan a felületi feszültséget kihasználva képes a vízen járni. A robotot a csendes vizek élővilágának visgálatára használhatják.

Az angliai University of Bath kutatói egy olyan különleges robotot mutattak be a nagyközönségnek , amely ugrálva halad. Az ugráló minirobotok előnye a hagyományosan közlekedő robotokkal szemben az, hogy a különféle terepakadályok nem okoznak különösebb problémát neki. Így olyan helyekre is képesek behatolni, ahol terepakadályok vagy vastag aljnövényzet nehezíti a haladást.

Vulkánok kráterei, barlangok vagy éppen egy kerítés immár nem okozhat fennakadást: a miniatűr robot felderíti a terepet, legyen szó dél-amerikai őserdőről vagy ellenséges katonai bázisról. Csendes vizeken evezve Ilyen komoly feladatot ugyan semmiképp sem bízna a Carnegie Mellon University két PhD-hallgatója saját fejlesztésű vízen járó robotjára, de azért olyan helyre a STRIDE-nak azaz „hosszú lépésnek” elnevezett robot is behatolhat, ahova eddig csak a környezet megzavarása révén sikerült bejutni.

Így elsősorban csendes vizek élővilágának feltérképezésére tűnik a legalkalmasabbnak a STRIDE, amely nevében hordozza működési elvét. A STRIDE ugyanis az angol „surface tension based robotic insect dynamic explorer” szókapcsolat rövidítése, amely el is árulja, hogy a robot a víz felületi feszültségét kihasználva képes a vízen járni.

Ehhez peresze azért egy pár feltételnek eleget kell tennie: elsősorban is roppant csekély tömegűnek kell lennie, továbbá hajszálvékony lábakkal kell rendelkeznie, hogy ne szakítsa át a vízfelszín felületét. Ez utóbbi célt szolgálja a vékony lábakon lévő teflonbevonat is.

Ahogy a fejlesztésben részt vevő egyik doktorandusz hallgató, Metin Sitti a PhysOrg.com-nak nyilatkozva elmondta, kisebb problémák még akadnak a robotnál:

„A STRIDE jelenleg még 10–15-ször lassabban halad a vízen, mint a vízipoloska, amelytől a robotunk működési elvét kölcsönöztük. Ennek oka elsősorban az, hogy a robot a jelenlegi állapotában nagyjából tízszer nagyobb, mint a mintául szolgáló rovar.”

A teljes cikk ITT olvasható.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.