89 millió éves, 10 méterre nőtt

Gigantikus cápa maradványait tárták fel Kansasban

Gigantikus cápa maradványait tárták fel amerikai kutatók - a majd 89 millió évvel ezelőtt élt ragadozó testhossza elérhette a 10 métert.

2010.02.24 17:42MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A leletről a Cretaceous Research című szaklap legutóbbi számában számolnak be a tudósok. Az óriási ragadozó, a Ptychodus mortoni állkapocstöredékét és fogait Kenshu Shimada, a chicagói DePaul University paleontológusa tárta fel Kansas azon területén, ahol egykoron a Nyugati Belső Vízi Út (Niobrara-tenger, Észak-Amerikai Beltenger) terült el.

Ez a hatalmas beltenger a középső és késő krétaidőszak nagy részén kettéosztotta az észak-amerikai kontinenst - olvasható a BBC hírei között (http://bbc.co.uk).

"Már az állkapocstöredék is óriási.

Az egész állkapocscsont körülbelül egyméteres lehetett, s ebből kiindulva a cápa testhossza elérhette a 10 métert" - magyarázta Kenshu Shimada. Bár egyéb csontok hiányában meglehetősen nehéz megállapítani, hogyan is nézhetett ki a ragadozó, alakja a modernkori rozsdás dajkacápához (Ginglymostoma cirratum) hasonlíthatott: valószínűleg nagy, kerek feje volt, és vaskos, tömzsi teste.

Az állkapcsokban robusztus fogak százai sorakoztak, amelyek valóságos "őrlőlapokat" alkottak - a cápa képes volt velük felmorzsolni az óriási kagylókat.

"Ebből kiindulva sokkal valószínűbb, hogy tunya, tengerfenéken tanyázó cápáról van szó, mintsem aktív életmódot folytató, gyors úszóról" - vélekedett Kenshu Shimada.

Egyébként Ptychodus mortoni "kortársai", amelyek 88,7 millió évvel ezelőtt ugyanezeket a vizeket népesítették be, szintén óriási testmérettel büszkélkedhettek. Ezekben a vizekben gigantikus kagylók, különböző cápák, csontos halak, valamint ragadozó tengeri hüllők (moszaszauroszok és plezioszauruszok) éltek, ezek némelyikének hossza is elérhette a 10 métert. Mint a paleontológus rámutatott, rejtély, hogy miért tett szert a Ptychodus mortoni ily hatalmas testméretre. "A Ptychodus mortoni megjelenése időben egybeesik azzal, amikor sok más tengeri lény testmérete is megnőtt.

A vizek nyilvánvalóan bővelkedtek a táplálékban, ráadásul a nagy testméret számos előnnyel jár, hiszen elriasztja a ragadozókat, és gyorsabb helyzetváltozást tesz lehetővé. Vannak azonban hátrányai is, a létfenntartás sokkal több táplálékot, energiát igényel" - vélekedett a tudós.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.