Fogatlan, veréb nagyságú rejtett repülő erdőlakó

Miniatűr repülő őshüllőt fedeztek fel

Veréb nagyságú, alig 30 centiméteres szárnyfesztávolságú repülő hüllőfaj ősmaradványaira bukkantak Kínában.

2008.02.14 14:21National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A pteroszauruszoknak nevezett repülő őshüllők a dinoszauruszokkal párhuzamosan éltek 228–65 millió évvel napjaink előtt. Ők voltak az első szárnyas repülésre képes gerincesek. A valaha létezett egyik legnagyobb repülő élőlény, a Quetzalcoatlus is közülük került ki. Ennek az óriásnak a szárnyfesztávolsága elérte a 11 métert.

A most talált lelet a másik végletet képviseli. A majdnem teljes, tagolt csontvázat Északkelet-Kínában ásták ki egy paleontológiai föltáráson. A 120 millió éves hüllő pusztulásakor még nem volt teljesen kifejlett, de már nem is volt „fióka”.

Az ősmaradványt megvizsgáló kutatócsoport annak a véleménynek adott hangot a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban, hogy ez az eddig ismert egyik legkisebb pteroszaurusz. Matthew Carrano, a washingtoni Smithsonian Intézet paleontológusa úgy nyilatkozott, hogy találtak már néhány ennél kisebb pteroszauruszt is, de azok egyértelműen fiatalabb egyedek ősmaradványai.

Az új faj a Nemicolopterus crypticus tudományos nevet kapta, amelynek jelentése: „rejtett repülő erdőlakó”.  A brazil és kínai tudósokból álló csoport elmondta, hogy a fogatlan, veréb nagyságú példányon számos olyan egyedi anatómiai tulajdonság figyelhető meg, amely megkülönbözteti őt a többi pteroszaurusztól.

Így például a láb egyes csontjai oly módon görbülnek, amit e hüllőcsoport egyetlen más tagjánál sem lehet látni. A szerzők szerint ez arra utal, hogy a kisméretű élőlény az ideje nagy részét a fákon töltötte.

„Nagyon valószínű, hogy ez a pteroszaurusz a fán lakó élőlények egy olyan ágát képviseli, amelynek tagjai rovarokra vadásztak a korai krétában az Északkelet-Kínában akkoriban növő nyitvatermő fák koronájában” – írják cikkükben a kutatók.

„A lelet alapvető jelentősége abban áll, hogy új fejezetet nyit a repülő hüllők evolúciójának történetében” – állítja a cikk brazil társszerzője, Alexander Kellner. – „Egészen eddig nem tudtuk, hogy létezett olyan faj ezek között az állatok között, amely a fakoronában való élethez alkalmazkodott.”

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.