Az óriásbolygó, mint naprendszerünk "kapusa"

Tizenkét év után szabadult a Jupiter fogságából

A múlt század közepén a Jupiter "kelepcébe csalt" egy mellette elhaladó üstököst, amelynek csupán tizenkét év múlva sikerült szabadulnia a "rabságból - számoltak be hétfőn a csillagászok az Európai Bolygótudományi Kongresszuson Potsdamban.

2009.09.14 18:54MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Naprendszerünk legnagyobb bolygólya 1949-ben tett szert egy ideiglenes holdra, a 147p/Kusida-Muramatszu (Kushida-Muramatsu) üstökösre, amelyet 1961-ig sikerült megtartania. Ez csupán az ötödik "fogságba esett" üstökös, amelyről a csillagászok tudnak. Az üstökösök Naprendszerünk magányos vándorai, amelyeknek sokszor több évtizedbe vagy akár évszázadba telik, míg megkerülik a Napot.

Néhanapján megtörténik, hogy a jégből, porból, szikladarabokból álló üstökösök túl közel "merészkednek" valamely bolygóhoz, s annak gravitációs vonzásába kerülnek. Előfordul, hogy az üstökös darabokra esik szét, s becsapódik a bolygóba, mint történt ez a Shoemaker-Levy 9 (SL9) üstökössel, amely 1994-ben ütközött a Jupiterrel.

A legtöbb megfigyelt esetben az üstökösök a bolygó mellett haladtak el, amely körül egy nem teljes fordulatot tesznek, mielőtt kiszakítanák magukat "fogva tartójuk" gravitációs mezejéből. Ohtszuka Katszuhito, a tokiói meteor-megfigyelő hálózat csillagászának számításai szerint viszont a Kusida-Muramatszu üstökös két teljes fordulatot tett a Jupiter körül, majd szabálytalan pályán haladt, mielőtt "visszanyerte szabadságát". "Kutatásaink alapján arra lehet következtetni, hogy sokkal gyakoribbak lehetnek a becsapódások a Jupiterbe, s az üstökösök foglyul ejtése, mint eddig feltételeztük" - hangsúlyozta David Asher, az észak-írországi Armaghi Obszervatórium munkatársa, aki beszámolt a megfigyelésekről Potsdamban.

E kutatások segítenek megérteni, hogy milyen veszélyt jelentenek a Földnek az üstökösök, amelyek becsapódása katasztrofális következményekkel járna bolygónk számára. Feltételezések szerint egy becsapódó aszteroida vagy üstökös vetett véget 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok hosszú uralmának. A Jupitert gyakorta Naprendszerünk "kapusának" tartják, amely magához vonzza a Földet veszélyeztető üstökösöket.

Ám előfordulhat, hogy Jupiter eltéríti pályájáról a Nap körül keringő valamely égi vándort. Amennyiben a csillagászok megértenék, hogy miként működik e kozmikus vonzás-taszítás, fel tudnák becsülni, hogy mekkora veszély leselkedik a Földre az űrbéli csellengő sziklák részéről. Az asztronómusok számítása szerint a Kusida-Muramatszu üstökösnek a belátható jövőben nem kell attól tartania, hogy a Shoemaker-Levy üstökös sorsára jut.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.