Űrkutatás

A NASA Voyager 1 szondája egy fénynapos távolságból jelentkezett be

Történelmi távolságot ért el a NASA Voyager-1 űrszondája: rádiójeleinek már 24 órára van szükségük ahhoz, hogy eljussanak a Földre. Az emberiség legtávolabb járó űreszköze azonban éppen a mérföldkő elérése előtt hagyta abba a tudományos adatok továbbítását.

2026.11.19 20:39ma.hu

Csaknem fél évszázaddal az indulása után újabb rekordot döntött a Voyager–1. Az 1977-ben felbocsátott amerikai űrszonda már több mint 26 milliárd kilométerre jár a Földtől, vagyis olyan messze, hogy még a fénysebességgel haladó rádiójeleknek is egy teljes napra van szükségük az út megtételéhez.

A NASA kaliforniai Jet Propulsion Laboratory irányítóközpontjában november 19-én, csütörtökön erősítették meg a történelmi mérföldkövet. A szonda rádiójele pontosan 24 órával az elküldése után érkezett meg a Földre, a madridi mélyűri kommunikációs állomás közvetítésével.

„A Voyager–1 egynapnyi fényútnak megfelelő távolságát megerősítettük. A Voyager–1 folytatja útját az ismeretlenbe” – jelentette be Nshan Kazaryan, az irányítócsapat munkatársa, akinek szavait taps fogadta.

A teljesítmény különösen figyelemre méltó egy olyan űreszköztől, amelyet eredetileg a Naprendszer külső bolygóinak tanulmányozására terveztek, és amelynek elektronikája az 1970-es évek technológiájára épül.

A Voyager–1 1979-ben a Jupiter, 1980-ban pedig a Szaturnusz mellett haladt el. 1990-ben elkészítette a Földről azt a legendás felvételt, amelyen bolygónk mindössze egy halvány kék pontként látható a világűr sötétjében. A kép később Carl Sagan csillagász nyomán „Pale Blue Dot”, vagyis „halványkék pötty” néven vált ismertté.

Az űrszonda 1998-ban az emberiség legtávolabb jutott mesterséges objektumává vált, 2012-ben pedig átlépte a heliopauzát, a napszél által uralt térség határát, és belépett a csillagközi térbe.

Most újabb határt lépett át, amely nemcsak a távolságról, hanem az űrkutatás egyik legnagyobb technológiai kihívásáról is szól.

Ha a NASA mérnökei ma parancsot küldenek a Voyager–1-nek, az csak 24 órával később érkezik meg hozzá. Ha a szonda azonnal válaszolna, a visszajelzésre újabb 24 órát kellene várni. Egyetlen parancs és annak megerősítése között tehát legalább két nap telik el.

Ez a késleltetés rendkívül megnehezíti a hibakeresést, különösen egy olyan berendezés esetében, amely már 49 éve működik a világűrben.

Ráadásul a rekord elérését most váratlan műszaki probléma árnyékolja be.

Az Associated Press beszámolója szerint a Voyager–1 a hétvégén hirtelen leállt a tudományos és műszaki adatok továbbításával. A rádióadó vivőjele továbbra is erősen érzékelhető, vagyis a szonda nem tűnt el a NASA kommunikációs rendszeréből, de a mérési adatok nem érkeznek meg.

A szakemberek jelenleg azt vizsgálják, mi okozhatta az adatfolyam megszakadását. Hasonló probléma három évvel ezelőtt is előfordult, amikor a hibát az egyik fedélzeti számítógépre vezették vissza.

A Voyager–1 és testvérszondája, a Voyager–2 a NASA legrégebb óta működő űrmissziói. Mindkét eszköz radioizotópos áramforrást használ, amely plutónium bomlásából származó hőt alakít elektromos energiává. A rendelkezésre álló teljesítmény folyamatos csökkenése miatt a mérnökök az évek során egyre több műszert kapcsoltak ki.

A két szonda ennek ellenére továbbra is értékes információkat szolgáltat a csillagközi környezetről. Kameráik már évtizedek óta nem működnek, de a még aktív műszerek olyan térséget vizsgálnak, ahová korábban egyetlen ember alkotta eszköz sem jutott el.

A Voyager–2 két héttel korábban indult útnak, mint testvére, de hosszabb útvonalon haladt, mert a Jupiter és a Szaturnusz mellett az Uránuszt és a Neptunuszt is felkereste. A csillagközi térbe 2018-ban lépett be, az egynapos fényútnak megfelelő távolságot pedig várhatóan csak 2035-ben éri el.

Mindkét űrszonda fedélzetén ott utazik az emberiség egyik legkülönlegesebb üzenete: az aranyozott Voyager Golden Record hanglemez, amely a Föld hangjait, zenéit, képeit és az emberi civilizációról szóló információkat őrzi.

A lemezek összeállítását Carl Sagan vezette, a NASA becslése szerint pedig megfelelő körülmények között akár több mint egymilliárd évig is fennmaradhatnak.

A Voyager-program jelentősége így már régen túlmutat az eredeti bolygókutatási célokon. A két szonda egyszerre szolgál tudományos megfigyelőállomásként, technológiai kísérletként és az emberiség távoli hírnökeként.

Nicky Fox, a NASA tudományos programjainak vezetője szerint a Voyager ismét rekordot döntött és újabb határt lépett át. A küldetés szellemisége pedig akkor is tovább élhet, amikor az öregedő űreszközök már nem lesznek képesek kapcsolatot tartani a Földdel.

A Voyager–1 jelenleg óránként mintegy 61 ezer kilométeres sebességgel távolodik, és tovább halad a csillagközi térben. A NASA mérnökei eközben azon dolgoznak, hogy a szonda ismét tudományos adatokat küldhessen.

Az emberiség legtávolabbi küldötte tehát még úton van. Csak most már két napot kell várnunk arra, hogy megtudjuk, meghallotta-e, amit üzentünk neki.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.