Rég elveszett emberi civilizáció élt a Holdon

Egy tudós szerint ősi emberi civilizációk éltek a Holdon

Egy tudós azt állítja, hogy az űrhajósok hamarosan felfedezhetik egy rég elveszett emberi civilizáció maradványait, amely 50 000 évvel ezelőtt élt a Holdon.

2025.10.03 20:56ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egy amerikai geológus és író, Gregg Braden ismét reflektorfénybe került merész állításaival: szerinte a közeljövő űrmissziói olyan bizonyítékokat tárhatnak a nyilvánosság elé, amelyek arra utalnak, hogy 50 ezer évvel ezelőtt egy fejlett emberi civilizáció élt a Holdon. Bár a tudományos közösség eddig semmilyen kézzelfogható nyomát nem találta mesterséges struktúráknak a Hold felszínén, Braden állítása szerint Kína és India készülő küldetései élőben közvetíthetik a bizonyítékokat.

A kijelentés egy Joe Rogan által vezetett podcastban hangzott el, ahol Braden arra hivatkozott, hogy a hidegháború idején az Egyesült Államok és a Szovjetunió szándékosan titokban tartotta az erre utaló adatokat. Most azonban szerinte a felemelkedő űrhatalmak, Kína és India, egészen más stratégiát követnek: holdszondáik és roverjeik kamerái által közvetített képeket valós időben sugároznák nemzeti televízióban és online platformokon. A tervek szerint a kínai Csang’e–7 2026-ban, míg az indiai Csándráján–4 2028-ban indulhat, emberes küldetések pedig a 2030–2040 közötti időszakra várhatók.

Braden szerint a Holdon talált struktúrák ősi emberi írásjeleket hordozhatnak, amelyeket a mai társadalom is képes lesz felismerni. Elmélete szerint ezek a nyomok egy olyan földi civilizációtól származhatnak, amely több tízezer évvel ezelőtt már birtokában volt az űrutazás technológiájának, de háborúk következtében megsemmisült. Braden nemcsak a Holdhoz, hanem a Mars felszínéhez is kapcsolja elképzeléseit: a Cydonia-régió híres alakzatait, köztük a „Mars arcát” és piramisszerű formációkat ugyancsak mesterséges eredetűnek tartja.

A hivatalos tudományos álláspont azonban eltér. A NASA a holdi és marsi alakzatokat természetes geológiai képződményként értelmezi, a nagy felbontású műholdképek pedig eddig semmilyen mesterséges szerkezetre utaló bizonyítékot nem mutattak. A kutatók arra is emlékeztetnek, hogy a Hold felszínéről több száz kilogrammnyi kőzetmintát vizsgáltak meg, amelyek mind természetes folyamatokra utalnak.

Braden állításai gyakran támaszkodnak anekdotákra, például Apollo–11 és Apollo–14 űrhajósainak állítólagos tapasztalataira, miszerint a Hold túlsó oldalán UFO-szerű objektumokat láttak. Az ilyen beszámolók többnyire ellenőrizhetetlen forrásokból származnak, gyakran halálos ágyon tett vallomásokra vagy régi rádióadásokra hivatkoznak. A mainstream tudomány ezeket konspirációs narratíváknak tekinti, amelyek mögött nem áll hiteles dokumentáció.

Érdekes ugyanakkor, hogy Braden gondolatai összekapcsolódnak a modern antropológia és genetika néhány nyitott kérdésével. A közelmúltban valóban születtek olyan felfedezések, amelyek az emberi faj eredetét régebbre datálják, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. A Denisovai-emberek genetikai öröksége vagy a több százezer éves fosszíliák új értelmezése mind azt sugallja, hogy az emberi evolúció bonyolultabb, mint korábban feltételeztük. Braden azonban ezen adatokhoz egy radikális narratívát kapcsol: szerinte genetikai beavatkozás is történhetett az emberi múltban, aminek egyik bizonyítéka a kromoszóma–2 különleges fúziós szerkezete lehet.

Miközben Braden elméletei sokszor az áltudomány és a tudományos ismeretterjesztés határán mozognak, kétségtelen, hogy felhívják a figyelmet egy fontos kérdésre: mennyire értjük valójában saját múltunkat? A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá, hogy emberi civilizációk valaha a Holdon vagy a Marson éltek volna. Ugyanakkor az is igaz, hogy az űrkutatás következő évtizedeiben egyre több ország indít missziókat, amelyek példátlan részletességgel vizsgálhatják majd égi szomszédainkat.

A kérdés tehát nyitva marad: vajon az új expedíciók valóban világra szóló felfedezéseket hoznak, vagy csupán újabb képekkel erősítik meg a tudomány jelenlegi álláspontját? Egy biztos, a közvélemény figyelme a Hold és a Mars felé fordul, és a valóságban is történelmi pillanat lesz, amikor a kamerák élő adásban mutatják meg, mit rejt a felszín – vagy éppen mit nem.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.