Csillagászat

A Betlehemi csillag újra feltűnik az égen!

Ehhez foghatót 1623 óta nem láthattunk, és 2080-ig nem is fogunk újra!

2020.12.15 15:51ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az égen pompás látványosság készülődik: a betlehemi csillag 2000 éves jele újra feltűnik a magasságban! Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz ugyanis olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket. Ilyen együttállás nem volt a 18. század óta, és hasonló csillagászati jelenség legközelebb csak 2080-ban lesz. A két bolygó december 21-én, a téli napforduló idején lesz a legközelebb egymáshoz, 6 ívpercre. Mintha az égiek mit sem tudnának a jelenleg földünkön zajló apokalipszisről. És vajon jelent-e bármit is ennek a jelnek az újbóli feltűnése? Vajon várhatjuk-e a Messiás újbóli visszajövetelét?

A Jézus születésekor feltűnt különös csillagról Máté evangéliuma számol be részletesen. A bibliai forrás szerint Heródes király idejében napkeleti bölcsek érkeznek Jeruzsálembe. A bölcsek a zsidók királyát keresik, mert látták a születendő király csillagát Babilonban. Heródes féltékenységében élénken érdeklődni kezd a király felől, meg is kérdezi a zsidó írástudókat, hogy hol kell a Messiásnak megszületnie az ószövetségi próféciák szerint. Az írástudók Mikeás próféta könyvéből idézve megmondják neki, hogy a júdeai Betlehemben. Ekkor a bölcsek tovább mennek Betlehembe, ahol megtalálják a kis Jézust, és csecsemőhöz nem, de királyhoz annál inkább illő ajándékokkal látják el: Füstölőszernek való tömjént, drága kenetek tartósítására való mirhát, és aranyat kap a szegény sorba született király. A bölcsek álmot látnak, ahol intést kapnak arra vonatkozóan, hogy más úton térjenek haza, Heródest kikerülve.

De a valóságban történt-e vajon valami különleges égi jelenség Jézus születésekor? A kérdésre a Svábhegyi Csillagvizsgáló igyekszik megadni a választ. Sok lehetőség és elmélet szóba jött: üstökös, nóva vagy szupernóva feltűnése, vagy különleges bolygóegyüttállás. Fényes üstökösről feljegyzésünk nincs abból az időből. A Halley üstökös Kr. e. 12-ben járt földközelben. Az üstökösök ráadásul az antik korban is a fertőzések, dögvész, háború és halál hírnökei voltak.

Szupernóvára, fényes vendégcsillagra utaló beszámoló sem maradt fenn. Az együttállások kinyomozásához és bizonyításához fontos lenne tudni viszont Jézus születésének a pontos időpontját. Az viszonylag hamar kiderült, hogy a Dionysius Exiguus szerzetes által 525-ben bevezetett időszámításunk kezdőpontja nem tökéletesen pontos.

Jézus születésének időpontját csillagászati és kultúrtörténeti szempontból Johannes Kepler, híres csillagász vizsgálta először behatóan: kiszámolta és kimutatta, hogy Kr. e. 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz Nagy Együttállása következett be. Kepler érdekes módon mégsem erre gondolt betlehemi csillagként, hanem a Mars, Jupiter és Szaturnusz Kr. e. 6-ban bekövetkezett hármas együttállására.

A történelmi és csillagászati tények azonban mást valószínűsítenek. Lukács, orvos-történetíróként evangéliumában lejegyzi, hogy Augustus császár rendeletet adatott ki, hogy az egész föld összeírattassék. A népszámlálás oka az állampolgárok anyagi helyzetének összeírása volt, ami alapján kiszabhatták a császári adót. Ehhez mindenkinek abba a városba kellett mennie, ahol a család háza, vagyona volt. Így ment a galileai Názáretben lakó Mária és József is a júdeai Betlehembe, a népszámlálásra. Mária terhességének napjai itt teltek be, és Jézus is itt született. Az említett népszámlálási rendeletet Kr. e. 8 őszén adta ki Augustus. A cenzust Quirinius szíriai kormányzósága alatt kezdték el, és legalább Kr.e. 7 teléig – Kr. e. 6 tavaszáig eltartott. Ez alapján nagyon valószínű, hogy a Kr.e. 7-ben történt Jupiter-Szaturnusz együttállás vezethette a bölcseket az újonnan született király meglátogatására.

Mi is történt pontosan Kr. e 7-ben? A Jupiter 12 év alatt, a Szaturnusz pedig 29 év alatt kerüli meg a Napot. Földi egünkről nézve a két bolygó 20 évente szoros közelségbe kerül egymással. A két bolygó hurokmozgása miatt a Kr. e. 7 évben a bolygók háromszor is látványosan megközelítették egymást a Halak csillagképben. A Jupitert a közel-keleti kultúrkörben a Királyok csillagaként ismerték, különleges heliákus felkelései az asztrológusok szerint királyok érkeztét jelezték előre. A Szaturnusz pedig Izrael csillaga, vagy a zsidó csillag néven volt ismeretes. Kézenfekvő tehát az a megfontolás, hogy a Betlehemi csillag a Jupiter és a Szaturnusz Nagy Együttállása volt Kr. e. 7-ben, és ez vezette a babiloni bölcseket Jeruzsálembe. Így Jézus is feltehetően ekkor, Kr. e. 7 tavaszán-nyarán születhetett.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.