Bajban a rejtélyes szimbólumok

Váratlan áradások veszélyeztetik a Nazca-vonalakat

Heves esőzések megrongálták a híres perui Nazca-vonalak egy részét. A természeti esemény felhívja a figyelmet a páratlan régészeti emlék veszélyeztetettségére. Akár - egyenlőre - nem számottevő.

2009.01.22 14:38National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A perui sivatagban szokatlan jelenségnek számító, a minap lezúduló heves esők nagy mennyiségű agyagot és homokot mostak le a közeli pánamerikai autópályáról, elborítva a Nazca-vonalak egyik ún. geoglifájának egy részét.

A két kézfejet ábrázoló minta három ujját érte a szennyeződés, ami a perui régészek szerint nem okoz maradandó károsodást; a Nemzeti Kulturális Intézet az ábra mielőbbi megtisztítását és helyreállítását ígérte. Bár a jelenlegi kár nem számottevő, a régészek régóta aggódnak a műemlék sorsáért - nem csak az áradás veszélyeire hívták fel a figyelmet már évekkel ezelőtt, hanem a pánamerikai sztráda közelségéből fakadó egyéb veszélyekre is.

Egy, a közelben található hulladéklerakó, illetve a környék illegális aranybányái különösen nagy forgalmat generálnak a vidéken. Az autópálya ráadásul keresztül is szeli egyik-másik alakzatot, sőt, a vonalakkal borított terület bekerítése, őrzése sem megoldott. A misztikus rajzok Peru egyik legfőbb idegenforgalmi nevezetességét képezik, és 1994 óta az UNESCO világörökségi listáját gazdagítják.

A több száz ábra mintegy 520 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el az Andok láncai és a Csendes-óceán között, és ily módon a világ legnagyobb grafikai alkotásaként tartható számon. Némelyik rajz a két-háromszáz méter hosszúságot is eléri, ezért a látványa teljes egészében csak a levegőből tárul elénk. A különböző állatfigurákat (pl. kolibri, majom, pók, gyík, de még egy delfint is találunk köztük), a geometrikus mintákat és a párhuzamos vonalakat valószínűleg a Kr.e. 100 és Kr.u. 600 között virágzó Nazca-kultúra emberei vésték bele a sivatag kemény kőzetanyagába.

A felszíni vörös kavicsréteg lekaparásával tárult fel az alatta fekvő halványsárga homokos-agyagos kőzet. A vonalak felfedezése óta számos elmélet látott napvilágot azok jelentéséről, amelyek közül a legközkeletűbb a csillagászati vonatkozású magyarázat. Újabb kutatások is kimutatták, hogy a rajzok egy része valóban rögzíthette az égitestek mozgását és a csillagképek helyzetét. Mivel a Nazca indiánok földművelésből éltek, a csillagászati naptárra a vetés, aratás stb. időpontjának meghatározásához lehetett szükségük. Más teória szerint a vonalak valójában öntözőcsatornák voltak.

A napjainkban zajló kutatások másik fő irányvonala éppen a hidrogeológia: megállapították, hogy a minták egy része föld alatti vízlelőhelyeket jelöl. Mindezek alapján ha más nem is, de az feltételezhető, hogy a geoglifák keletkezése és jelentése önmagában egyetlen elmélettel nem értelmezhető.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.