Nyomokban
Marsálló lényeket keresnek Törökországban
Szuper sós török tavak adhatják meg az irányt ahhoz, hogy milyen életformák nyomait keressük a Marson.
2016.05.12 14:50ma.huAki a marsi életet szeretné tanulmányozni, jobb, ha Törökországban kezdi.
A kisrészt európai, nagyobbrészt ázsiai ország több olyan tóval is büszkélkedhet, melyek rendkívül sósak, és ezek egyike, a Salda-tó kőzetszerkezete miatt a Mars felszínéhez hasonlít.
A Salda sztromatolittelepeiről is nevezetes, ezt az üledékes, rétegelt kőzetet az ismert legősibb földi életformák, fotoszintetizáló cianobaktériumok hozzák létre.
Török mikrobiológusok a Salda mellett az Acigol és a Yarisli tavak élővilágát vizsgálják, hogy megrajzolhassák a marsi körülmények között is életképes fajok profilját - számol be róla a hirado.hu a New Scientist alapján.
Az extrém sós környezet nem kedvez az életnek – elég csak a Holt-tengerre gondolni – mégis vannak olyan parányok, amik ilyen körülmények között is boldogulnak.
Az Atacama-sivatagban például sótömbökben élő mikrobákat találtak, amik azért képesek fennmaradni, mert a só megköti a levegő nedvességtartalmát, ezáltal biztosítja számukra a vizet.
A Carnobacterium viridians egyike a török kutatók célpontjainak, ezt a fajt egyébként is a Salda-tó üledékében fedezték fel.
A vizsgálatot vezető Nurgül Balci, az isztambuli egyetem biológusa szerint több más mikroba is élhet a tavakban, amelyekre idővel rá lehet majd ütni a "Marsálló" pecsétet.
Balci és kollégája, Cansu Demirel épp a Marson megfigyelt sziklaformációkra hasonlító sztromatolitok nyomán kezdett el kutatni.
Ezekben a különleges ásványokban a tavak üledékszemcséit magnézium- és kalcium-karbonát köti össze, melyet a baktériumok választanak ki.
"A fémek a környező kőzetekből jutnak a tóba, ezeket dolgozzák fel az egysejtűek" - mondta el Cansu Demirel.
A páros most egy kísérletbe kezdett: arra kíváncsiak, hogy a baktériumok képesek-e a semmiből sztromatolitokat építeni a Salda-tóból vett vízmintában, ha extra kalciumot és magnéziumot adnak hozzá.
"Így felfedezhetjük a sztromatolitképző szervezetek nyomait, például szokatlan magnéziumizotópokat a kőzetrétegekben. Ezeknek aztán a Marson is utánajárhatunk, és ha megtaláljuk, az bizonyíthatja az adott kőzet biológiai eredetét" - fejtette ki Nurgül Balci.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 20:26 Nagy János: a magyarok maradtak az egyik utolsó templomépítő nemzet Európában
- 19:22 Több száz kiállító várja a vendégeket a Szegedi Borfesztiválon
- 18:21 Kékfestő és csipkevarró népművészek is bemutatkoznak pünkösdkor a Skanzenben
- 17:13 Több mint kétmillió eurót fordít turisztikai fejlesztésre a Nemzeti Múzeum
- 16:13 Közösségi kerékpárrendszert adtak át Tatabányán
- 15:12 Turisztikai ügynökség: egymilliárd forintból újulhatnak meg a Tourinform irodák
- 14:11 Már több mint ötmillió letöltésnél jár a BudapestGO
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06