A legendás borostyánszoba

Náci kincsek után kutatnak egy lengyelországi bunkerkomplexumban

Tanúvallomások szerint 1944-45 telén a főhadiszálláson egy szigorúan ellenőrzött szállítmányt falaztak be.

2016.04.23 12:14MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A legendás borostyánszoba nácik által elrabolt kincsei után kutatnak az északkelet-lengyelországi Wegorzewo környékén található mamerki bunkerkomplexumban, ahol talajradar segítségével egyelőre egy eddig fel nem fedezett földalatti teremre bukkantak - közölte pénteken a Wirtualna Polska lengyel hírportál.

A második világháborús német szárazföldi erők főhadiszállásaként létesített mamerki komplexumot jelenleg felügyelő wegorzewói helytörténeti múzeum az egyik földalatti folyosó karbantartása keretében végzett talajradar-vizsgálatot.

Ennek során az alagút mellett egy 6 négyzetméter alapterületű helyiséget találtak. Ezt a múzeum munkatársa, Bartlomiej Plebanczyk azokkal a korábbi tanúvallomásokkal hozta összefüggésbe, melyek szerint 1944-45 telén a főhadiszálláson egy szigorúan ellenőrzött szállítmányt falaztak be. A helyi hagyomány azóta is a borostyánszobával azonosítja a titkos rakományt.

A történet alapján a komplexumban már a múlt század 50-es és 60-as éveiben is végeztek kutatásokat, amelyek során terepszemlét is tartottak a Lengyelországban akkoriban bebörtönzött német háborús bűnös, Erich Koch részvételével, aki a feltételezések szerint egykor a borostyánszoba darabjainak elrejtését felügyelte. A korabeli technika azonban semmilyen nyomra nem vezette a kincskeresőket.

Polanczyk a talajradar-vizsgálat eredményei alapján engedélyt kért a helyi hatóságoktól további kutatásokhoz. Ezek során átfúrnák a terem betonfalát, majd távirányítású kamera segítségével feltérképeznék a helyiséget.

A világ nyolcadik csodájának is nevezett, eredetileg 10,5 méter hosszú és 11,5 méter széles borostyánszoba kincseit a Leningrád (ma Szentpétervár) melletti Carszkoje Szelóban lévő palotából hurcolták el a nácik a második világháborúban, és a műremek azóta sem került elő. Elnevezését a pompás borostyán falburkolatokról kapta, amelyeket I. Frigyes Vilmos porosz király ajándékozott I. Péter orosz cárnak 1716-ban.

A német csapatok 1941-ben Königsbergbe (ma Kalinyingrád) vitték a borostyánszoba kincseit, amelyeknek később nyomuk veszett a háború során. Számos összeesküvés-elmélet kering hollétükről, és több kutatás is indult megtalálásukra.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.