Evolúciós antropológia

Miért dobálják kövekkel a fákat a csimpánzok Nyugat-Afrikában?

Egy eddig teljesen ismeretlen magatartási formát fedeztek fel kutatók nyugat-afrikai majmoknál: bizonyos fák tövében vagy odvában az állatok köveket halmoznak fel, amelyeket aztán huhogó hang kíséretében újra és újra a fák törzséhez dobálnak.

2016.03.01 12:28MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A lipcsei Max Planck Intézet evolúciós antropológiával foglalkozó kutatói eredményeiket a Scientific Reports című szaklapban mutatták be. Az ember legközelebbi rokonait vizsgáló kutatástól azt remélik, általa ismereteket szereznek arról, hogyan alakulnak ki a különbségek az egyes emberek viselkedésében. Egyelőre nem tudni, miért ragadnak köveket az állatok.

A kutatók szerint más eszközhasználó viselkedéssel szemben ez a magatartás független a táplálékkereséstől. Hjalmar Kühl, az intézet munkatársa szerint lehetséges, hogy ez a csimpánzoknál ismert dobolás egyik változata. Minden csimpánzfajnál megfigyelhető, hogy kezükkel és lábukkal dobolnak a fák gyökerein: mindez a kommunikációt szolgálja, emellett a kifejlett hím állatok jellemző viselkedése - így akarják megmutatni, kik ők.

Feltűnő a hasonlóság a majmok által összehordott kőkupacok és az ember alkotta rituális helyszínek között - vélte Kühl. Mindenesetre további vizsgálatokra van szükség, hogy megfejtsük a majmok viselkedését - tette hozzá.


A fákhoz köveket hajigáló majmok viselkedését Libériában és Bissau-Guineában figyelték meg. Miután Nyugat-Afrikában négy helyszínen figyeltek meg feltűnő kőhalmokat, a kutatócsoportok kamerákat helyeztek el közelükben.

A Bissau-Guineában készített felvételek alapján a kutatók úgy vélik, bizonyos csimpánzok felelősek a fák mellett kialakított kőhalmokért és rendszeresen "meglátogatják" ezeket a fákat. Az állatok felvesznek egy-egy követ a fa mellől vagy a fa üreges belsejéből és hozzávágják a fatörzshöz egy messzire ható huhogó hang kíséretében - mondta el Ammie Kalan, az intézet kutatója.

Bár ezt a viselkedést többnyire felnőtt hímek végezték, a kamerák nőstényeket, és fiatal állatokat is rögzítettek kőhajigálás közben. Az eddig nem tapasztalt viselkedésmintát a Max Planck Intézet által 2010-ben indított Pánafrikai Program keretében filmezték le. A projekt keretében negyven helyszínen végeznek kutatásokat a szakemberek 2018-ig.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.