NASA

Nem sikerült kommunikálni a Rosetta landolóegységével

Hamarosan végéhez ér a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökösre küldött Philae küldetése.

2016.01.13 17:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
A távolodó Philae (ESA/Rosetta)

Az Európai Űrügynökség (ESA) tudósai ugyan január végéig még próbálnak kapcsolatot teremteni vele, ám az üstökös felszínén uralkodó körülmények túlságosan zordak azok, hogy életben maradjon.

A darmstadti irányítóközpont mérnökei a hét végén megpróbáltak ismét kommunikálni a felderítővel, amely július 9. óta nem ad életjelet magáról. Stephan Ulamec, a Philae-t irányító mérnökcsoport vezetője a német űrkutatási központ darmstadti irányítóközpontjában kedden közölte, kísérletük sikertelen volt, nem kaptak semmilyen jelet a régóta hallgató készüléktől.

A szakemberek azt az utasítást küldték a robotnak, hozza mozgásba lendkerekét, amivel azt akarták elérni, hogy napelemeiről "lerázza a rárakódott porréteget és jobb szögbe kerüljön a Nappal" - magyarázta Koen Geurts projektvezető. A Rosetta, a Philae-t az üstökösre juttató űrszonda Osiris kamerája végig követte és felvételeket készített az üstökösről a kapcsolatteremtés idején. A videót még most elemzik az űrközpontban. Január végéig még fognak parancsot küldeni a Rosettán keresztül a Philae-nek, hogy meggyőződjenek róla, nem kapja meg az utasításokat.

A szakemberek már korábban közölték, hogy a leszállóegység két rádióadójának egyike meghibásodott, és feltételezik, a másik sem működik százszázalékosan. Január végén azonban végleg megszűnik a lehetőség, hogy kapcsolatot létesítsenek a Philae-vel, mivel a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös és az őt kísérő Rosetta nagyon távolra, mintegy 300 millió kilométerre jut a Naptól. Akkor az üstökös felszínén a hőmérséklet mínusz 51 Celsius-fok alá süllyed, ilyen körülmények között a Philea működésképtelenné válik.

A Csuri - azaz a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös

A Rosettát 2004-ben indította útnak az ESA a 67P/Csurjumov-Geraszimenko közvetlen közelébe azzal a céllal, hogy tanulmányozzák az üstökös aktivitását, azt, miként válik a Nap hatására gáz- és poranyag-kibocsátóvá az üstökösmag. Az űrszonda 2014. augusztus 6-án állt pályára az üstökös körül, leszállóegysége november 12-én landolt rajta.

A Philae a tervezett célpont helyett egy árnyékos mélyedésben szállt le. Mivel kevés napfény érte, 54 órányi működés után lemerültek akkumulátorai, és 7 hónapra hibernálta magát. Júniusban éledt fel, számtalan tudományos adatot küldött a földi irányítóközpontnak.

A Rosetta-misszió ősszel ér véget 12,5 év utazás és 7,9 milliárd kilométer megtétele után.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.