Nobel-díj

Patkós András: a neutrínóoszcilláció felfedezése túlmutat a standard modellen

Az idei fizikai Nobel-díjasok munkássága Patkós András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja szerint hozzájárult a csillagok és csillagrobbanások működésének megértéséhez, másrészt felfedezéseik túlmutatnak a részecskefizika standard modelljén.

2015.10.06 23:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Cern

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora az Akadémia honlapján megjelent méltatásában úgy fogalmazott, meglepte, hogy 2013 után ismét részecskefizikai eredményeket ismertek el a legrangosabb tudományos díjjal. "Ám míg két évvel ezelőtt egy olyan elméleti mechanizmus - Brout-Englert-Higgs-mechanizmus - felfedezéséért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat, amely mintegy lekerekítve a részecskefizika standard modelljét (SM), értelmezni képes a neutrínókon kívül minden elemi részecske tömegének eredetét, idén olyan kutatók teljesítményét ismerték el, akiknek munkássága túlmutat a standard modellen" - mondta.

A tudós szerint a neutrínóoszcilláció felfedezése részecskefizikai jelentőséggel bír, hiszen Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós bizonyította, hogy a neutrínó tömeggel rendelkezik, holott a standard modell szerint a neutrínó tömege nulla.

Szoktunk ugyan arról értekezni, hogy például a sötét anyagnak a szuperszimmetrián alapuló modelljével túl kell lépni a standard modellen, de ezek a nagy hadronütköztető (LHC) eddigi negatív eredményei tükrében jórészt spekulatív eszmefuttatások. Pillanatnyilag Kadzsita Takaaki és Arthur McDonald nevéhez - és az őket követve tisztán földi körülmények között végrehajtott finomított kísérletekhez - fűződnek az egyedüli közvetlen részecskefizikai mérési eredmények, amelyek túlmutatnak a standard modellen - mutatott rá Patkós András.

Az MTA tagja szerint olyan elméletre van szükség, amely bővíti, módosítja a részecskefizika standard modelljét, hiszen a neutrínók tömegét önmagában a 2013-ban Nobel-díjjal elismert Brout-Englert-Higgs-mechanizmussal nem lehet megmagyarázni. Az eddig végzett mérésekből a neutrínótömeget nem lehet abszolút mértékben meghatározni, csupán a háromféle neutrínó tömege közti különbséget lehet megadni. A következő lépés, hogy az eddigi felső határok helyett valamilyen módon az abszolút értékeket is képesek legyünk megállapítani - mutatott rá Patkós András.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.