Sejtbiológiai áttörést értek el
Áttörés: a hatóanyagot speciális lézerfénnyel tudják "tetoválni" magyar kutatók
Jelentős áttörést hozhat az agykutatás különféle területein, hiszen egyetlen idegsejt egyetlen szinapszisának tartós gátlása vagy aktiválása is jelentősen hozzájárulhat a tanulási folyamatok és memória vizsgálatához.
2015.04.23 16:25MTIAz Eötvös Lóránd Tudományegyetem Biokémiai Tanszékének kutatói a világon elsőként juttattak gyógyszert úgy egy élő állatba, hogy az mindössze egyetlen sejtben, vagy a sejt egy meghatározott részében fejtette ki hatását - áll az egyetem MTI-hez eljutatott közleményben.
A kutatócsoport "molekuláris tetoválásnak" nevezte el az új technológiát, amely valójában egy újonnan felfedezett kémiai reakciótípus: a hatóanyagot speciális lézerfénnyel (két-foton lézerrel) "tetoválják" a kívánt helyen és alakzatban az élő állatba.
Az időzíthetőség mellett a fénnyel aktiválható molekulákra alapozott eljárás előnye a rendkívüli precizitás, hiszen a szerek hatása egyedi sejtekre és azok alkotóira korlátozható, akár szubmikrométeres - az emberi hajszál átmérőjének kevesebb mint egy század része - pontossággal is.
Mindez jelentős áttörést hozhat az agykutatás különféle területein, hiszen egyetlen idegsejt egyetlen szinapszisának tartós gátlása vagy aktiválása is jelentősen hozzájárulhat a tanulási folyamatok és memória vizsgálatához, vagy az egyes pszichiátriai kórképek, valamint az alkohol, nikotin vagy drogfüggőség terápiás kezeléséhez - olvasható a közleményben.
Málnási-Csizmadia András, a kutatócsoport vezetője szerint a "molekuláris tetoválás" óriási jelentőségre tehet szert a fejlődés- és sejtbiológiában is, mivel a pontos lokalizációnak köszönhetően a gyógyszerek hatása és mellékhatása is csupán a kijelölt célterületen mutatható ki, így új kísérleti lehetőség nyílik alapvető sejtes mechanizmusok és funkciók feltérképezésére. Emellett olyan hatóanyagok is vizsgálhatnak a módszer segítségével, amelyek egyébként mérgezőek, és az eddigi eljárások esetén a kísérleti állat pusztulásához vezetnének.
A kutatócsoport eredményeit a rangos Chemistry&Biology tudományos folyóirat április 23-i száma címlapon közölte.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 21:51 Ismét megjelenhet nyilvános programokon a brit uralkodó
- 20:50 Az EU újabb egy évvel meghosszabbította a mianmari szankciók hatályát
- 19:49 Emelkedtek a Prima Primissima díjakkal járó pénzösszegek
- 18:48 Farkas Sándor: a kormány célja, hogy 2030-ra az ország területének 27 százaléka legyen erdős terület
- 17:47 Vasárnap kezdődik és három hétig tart a 32. Festum Varadinum Nagyváradon
- 16:46 Karate Eb - Megvan a magyar csapat
- 15:45 Élettársát akarta megöletni az az egészségügyi dolgozó, akit felfüggesztett börtönre ítéltek
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06