Almásy László fedezte fel "az úszók barlangját"

A Gilf al-Kebir, ahová az elrabolt turisták tartottak

Almásy László magyar Afrika-kutató volt az, aki 1933-ban felfedezte az "isten háta mögötti" Gilf al-Kebir térség egyik sziklájának oldalán "az úszók barlangját", ahová az Egyiptomból a napokban elrabolt 11 külföldi kalandturista és nyolc egyiptomi kísérőjük tartott.

2008.09.24 14:16MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A magyar tudós, felfedező és kalandor, akinek élete Az angol beteg című világsikerű filmet is ihlette, 1895-ben született és 1951-ben halt meg. Az első világháború idején pilóta volt, majd a Steyr autógyár megbízásából utazott először 1926-ban Afrikába, hogy rendkívüli körülmények között próbáljon ki a Steyr osztrák autógyár gépkocsijait. Az 1930-as években több expedíciót vezetett a földrész különböző sivatagos területeire, ezek egyikén bukkant a Kairótól 885 kilométerre lévő, igen nehezen megközelíthető Gilf al-Kebir térségében a kőkorszaki rajzokkal díszített barlangra. 

A Gilf al-Kebir hatalmas mészkő- és homokkő fennsík, amely egymaga akkora, mint például Ciprus szigete, egyes pontjai 300 méter magasságban emelkednek ki a környezetből. Egyiptom többi részétől kiterjedt homokdűnetenger választja el, amelyet vádik, kiszáradt folyómedrek szabdalnak: a fekete sziklafalak előtt "hullámzó" homokdűnék látványos tájképei az utóbbi időben mind több kalandturistát vonzanak. A vádikat számos barlang szegélyezi, amelyek falait tízezeréves, kőkorszaki barlangképek díszítik. 

A sziklafalakat oroszlánok, gazellák, zsiráfok, rájuk vadászó emberek ábrázolásai, továbbá emberi kezek rajzai borítják. A turistákat kalauzoló vezetők még manapság is beszámolnak új felfedezésekről. A kőkorszaki művészet e lelőhelyeinek egyike Az úszók barlangja, amely azért kapta ezt a nevet, mert az ott megörökített alakok úszni látszanak - azt a feltevést erősítve, hogy néhány ezer évvel ezelőtt a mai sivatagos táj gazdag volt vízben, folyókban és tavakban. 

A Gilf al-Kebir több száz kilométerre fekszik a turisták megszokott útvonalától, közel a líbiai és a szudáni határhoz. Ebben a térségben jobbára nomád törzsek mozognak, amelyek Líbiából, Szudánból és még Csádból is belépnek az egyiptomi területre, nem egyszer csempészettel, és újabban emberrablással is foglalkoznak. A térség Szudán Dárfúr tartományával határos, ahol hosszú ideje etnikai konfliktus dúl, és ahol számos fegyveres banda is működik. 

Az ide látogató kalandturistákat azonban a közelben zajló konfliktusok és más veszélyek sem riasztják vissza, tavaly mintegy ezer külföldi vett részt a két hétig is tartó, költséges és kockázatos túrákon, csakhogy láthassa a holdbéli tájra emlékeztető sivatagot és az őskori művészet alkotásait. A turistáknak a katonai hatóságoktól kell engedélyt szerezniük az expedícióhoz, csoportjaikat kötelezően biztonsági őrnek is kísérnie kell. A sivatagi terepjárókon lebonyolított túrák oda-vissza legalább 12 napot vesznek igénybe. 

Az egyre népszerűbb kalandturizmus azonban mind közelebb kerül a veszélyes övezetekhez. Idén az év első felében a Nyugat-Szaharán át vezető Dakar-ralit törölni kényszerültek a szervezők - az al-Kaida terrorcsoport fenyegetései miatt.


Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.