Már megint a Jupiter kavart be

Újszülött állapotba fagyott bolygó Naprendszerünkben

Legalább eggyel kevesebb bolygó kering a Naprendszerben, mint "kellene", és az is kiderült, hogy hol is található ez a planéta-palánta.

2014.11.24 09:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: NASA

A Földtől közel 2 millió kilométeres távolságban, a Mars és a Jupiter között üldögél a hidegben és a sötétben a Vesta. Nézőpont kérdése, hogy minek nevezzük: lehet a Naprendszer legnagyobb aszteroidája vagy a(z egyik) legkisebb bolygója. Pár milliárd évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy belőle lesz a fent említett két planéta közötti területen létrejövő új bolygó, ám a Jupiter bekavart a képbe. A gázóriás tömege embrionális állapotában állította le a bolygóképződést, létrehozva (fenntartva) a ma Kupier-öv néven ismert régiót.

Ezzel azonban óriási szívességet is tett a Jupiter nekünk, mert így betekinthetünk a bolygókeletkezés korai szakaszába. A Vesta tulajdonképpen az egyik legősibb, bolygószerű képződmény a Naprendszerben, állítja Christopher Russel, az UCLA bolygófizikusa. Nem sokkal azután keletkezett, hogy egy ősi szupernóva-robbanás beindította bolygórendszerünk és Napunk létrejöttének folyamatát, és ezt az állapotot azóta is őrzi.

Új nap virrad
Nem meglepő a fentiek tükrében, hogy az amerikai űrkutatási hivatal élénken érdeklődik az objektum iránt; a NASA Dawn (Hajnal) küldetése ezért pont a Vestát célozta 2011 és 2012 során. Annyi információval gazdagította a csillagászokat, hogy azok kiértékelése egészen mostanáig tartott. Ennek köszönhetően most már sokat tudunk a protoplanétáról: négy, geológiai korszakot azonosította be rajta a kutatók, melyek valószínűleg más kőzetbolygók (Föld, Mars) esetében is hasonlóan alakultak.

Három hatalmas ütközés alakította a Vesta történetét. Először valamikor a 3,7-2 milliárd évvel ezelőtti időszakban - az ennél korábbról származó felület a fenti képen barnával látható, a lilás szín jelöli az eseményt követően kialakult felszínt. A következő ütközésre nagyjából a 3,5-1 milliárd évvel ezelőtti szakaszban került sor, ennek nyoma a kék és a piros különböző árnyalataival mutatkozik meg a fenti képen. Végül a planéta-palánta legfiatalabb területeit narancssárga és zöld színek jelzik, melyek nagyjából negyedmilliárd éve alakultak ki.

"Átrepülünk a téren azért, hogy visszamehessünk az időben és a legkorábbi időszakokról tanulhassunk. Geológiai térképezéssel sokat tanulunk arról, hogyan alakultak ki a korai Naprendszer objektumai" - nyilatkozta Russel.

A Hajnal-küldetés egyébként még nem ért véget, a feladat szolgálatába állított űreszköz jövő márciusban éri el a Ceres-t. Ez a Naprendszer legnagyobb planetoidja, vagyis a bolygó státuszt még éppen nem elérő, nagyméretű objektuma. Remélhetőleg már áprilisban elkezdenek özönleni az adatok, így hamarosan többet tudhatunk meg a Plútó környéki terület őskoráról is.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.