A tudomány ünnepe

Konferencia az évezredek jövőnek szóló tanulságairól

Az első földművelő népcsoportok megtelepedéséről, az újkőkori lakótérről, a máig élő késő rézkori innovációkról, az archeogenetikai vizsgálatokról, a római kortól a középkorig terjedő évszázadok régészetéről lesz egyebek mellett szó a Magyar Tudományos Akadémián.

2014.11.17 20:20MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A tanácskozásra, amelyet az MTA Filozófiai és Történelemtudományok Osztálya szervez az MTA BTK Régészeti Intézete közreműködésével, a magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozata keretében kerül sor.

"Nem egy statikus képet akarunk közvetíteni az archeológiáról, újabb leletekről, +szenzációs+ felfedezésekről beszámolva, hanem azt szeretnénk megmutatni, hogy a kutatórégészet miként képes önmagukban jelentéktelen apró nyomokból kiindulva egy rég elenyészett világot mozgásba hozni, kézzelfoghatóan érzékeltetni a történelmi folyamatokat és az ezzel járó változásokat. Másrészt szeretnénk demonstrálni a természettudományokkal való szoros együttműködést, együttgondolkodást, amelyek eszköztára nélkül elképzelhetetlen a modern régészet" - foglalta össze a rendezvény céljait Benkő Elek, az MTA doktora, az MTA BTK Régészeti Intézet igazgatója az MTI-nek.

Az előadók mindegyike azt elemzi, hogy különböző korokban mi volt az alapja a leletekben bekövetkező változásoknak. "Új típusú edények feltárásakor felmerül a kérdés, hogy a terméket importálták-e, vagy a módszert hozták-e be, esetleg magát a fazekasmestert telepítették le. Ki vándorol, vagy mi vándorol?" - magyarázta Benkő Elek.

E terület egyik fontos előadását Kik vagy mik vándoroltak a népvándorláskorban? / Népek, egyének, kézművesek, állatok, technikák, ideológiák címmel Bálint Csanád, az MTA rendes tagja tartja. "Azt elemzi, hogy valójában mindig a népek vándoroltak-e, hogy a technikák, a hagyományok változása mennyire esik egybe az emberi közösségek migrációjával. Alapvetően ezt a kérdést járjuk körbe a többi előadás során is, amelyek az őskortól az Árpád-korig terjedő időszakot ölelik fel.

Mint kifejtette, míg korábban főként a tárgyak formájából és díszítéséből szerezték a régi korokra vonatkozó ismereteket, az utóbbi időszakban a települések szerkezetében és a népességben bekövetkező változásokból merítik a tudást. "Óriási számban kerültek napvilágra az utóbbi években a neolitikum korából származó temetkezések, a csontvázak antropológiai, stabil izotópos és genetikai vizsgálata rengeteg információt szolgáltat a korabeli emberekről, táplálkozásukról, életmódjukról, vándorlásaikról" - érzékeltette a régészet és a természettudományok szoros együttműködését Benkő Elek.

Fotó: Facebook/Magyar Régész Szövetség

A Régészeti Intézet igazgatója, az előadásokat elemezve, kitért a rézkorra és a bronzkorra, amelyek innovációi a mai napig is hatással vannak életünkre.

Ilyen egyebek mellett a kerék és a kocsi feltalálása, a szállítás és az építkezés számos eleme, a metallurgia látványos fejlődése, vagy az erősen tagolt társadalmak kialakulása. Mindez az ókori világ megvalósításainak fontos előzményét jelenti.

Borhy László akadémikus a Komárom-Szőny határában folyó ásatások kiemelkedően fontos leletei, feliratos kövei alapján elemzi a változásokat és a folyamatosságot a fontos római határerődítmény, Brigetio életében.

Benkő Elek előadásában a pilisi királyi erdők változásaival foglalkozik. "Azt hihetnénk, hogy az erdő több száz, több ezer éve változatlan, ahogy a stabilitást képviselték a területen lévő középkori egyházi intézmények is. A természettudományi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy nem csak az erdő összetétele, növényzete alakult át. Óriási változást jelentett, amikor az Árpád-kor folyamán a királyi magánbirtok eladományozott udvarházainál kolostorok, prépostságok, szerveződtek. Itt alapvetően nem a térségben élő emberek változnak, hanem egy erdős királyi birtok nyer új funkciót, s a szerzetesek új építési és ipari eljárásokat, különféle nyersanyagok hasznosítását, erdőgazdaságot, korszerűbb mezőgazdaságot honosítanak meg" - fejtegette a Régészeti Intézet igazgatója.

Hozzátette: sok esetben a király, vagy a királyné is a területen maradt, a kolostor mellett fenntartott udvarházban/vendégházban töltötte az év jeles időszakait. "Nagy valószínűséggel egy ilyen udvarház közelében érhette a halál Gertrudis királynét, akit vadászat közben gyilkoltak meg 1213-ban".

A konferencia záró előadását Zsoldos Attila, az MTA levelező tagja tartja, aki a köznép kóborlását, széttelepítését vizsgálja az Árpád-kori Magyarországon. "A rendelkezésre álló források alapján azt elemzi, hogy az Árpád-kori Magyarország változatos összetételű köznépének spontán és ellenőrizhetetlen belső vándorlásait miként szabályozták az uralkodók valamiféle korszerűbb és rendezett világ kialakítása érdekében" - hangsúlyozta Benkő Elek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.