Hiányzó láncszem
Az első kétéltű ichthyosaurus maradványait tárták fel Kínában
A hüllők osztályába tartozó ichthyosaurusok, vagy halgyíkok testalkata a ma élő cápákra és delfinekre emlékeztetett. Testhosszuk nem haladta meg a 2 métert, előrenyúló állkapcsukban számtalan gyökértelen fog helyezkedett el.
2014.11.10 17:59MTIElső ízben bukkantak egy kétéltű ichthyosaurus megkövesedett maradványaira. A leletről, amely a hiányzó evolúciós láncszemet jelenti a delfinszerű "halgyíkok" és szárazföldi elődeik között, a Nature online kiadásában jelent meg tanulmány.
A hüllők osztályába tartozó ichthyosaurusok, vagy halgyíkok testalkata a ma élő cápákra és delfinekre emlékeztetett. Testhosszuk nem haladta meg a 2 métert, előrenyúló állkapcsukban számtalan gyökértelen fog helyezkedett el. Végtagjaik úszókká módosultak, s kialakult a szimmetrikus függőleges farokuszony is.
Ragadozók voltak, amelyek kisebb halakkal, de legfőképpen lábasfejűekkel táplálkoztak. Az alig félméteres kétéltű 248 millió éves maradványait a kelet-kínai Anhuj (Anhui) tartományban tárták fel a Kaliforniai Egyetem kutatói.
A vízi életmódhoz teljesen alkalmazkodott halgyíkokkal ellentétben a kétéltű lény szokatlanul nagy és hajlékony uszonyokkal rendelkezett, amelyeknek köszönhetően éppúgy tudott közlekedni a szárazföldön, mint a jelenkori fókák.
Míg a későbbi ichthyosaurusok hosszú állkapcsokkal rendelkeztek, kétéltű társuk pofája éppoly rövid volt, mint a szárazföldi hüllőknek - olvasható a Science Daily hírportálon.
Csontjai masszívabbak voltak, mint a korábban leírt ichthyosaurusoké. Ez egybevág azzal az elmélettel, miszerint a szárazföldet elhagyó legtöbb tengeri hüllő kezdetben vaskosabb csontozattal rendelkezett, hogy képes legyen átküzdeni magát a part menti áramlatok erős sodrásán és elérni a mély vizeket.
"Olyan fosszíliára bukkantunk, amelyen a szárazföldi és tengeri életmód közötti átmenet jellegzetességeit figyelhetjük meg" - fogalmazott Ryosuke Motani, a Kaliforniai Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője.
Az evolúciós aspektus mellett a lelet másik érdekessége, hogy ez az állat mindössze négymillió évvel a valaha volt legsúlyosabb kihalási esemény után élt. A perm-triász földtörténeti időszakok határán, 252 millió éve bekövetkezett kihalási eseményben a tengeri fajok 96 százaléka és a szárazföldi gerinces fajok 70 százaléka pusztult el.
A tömeges kihalások között kizárólag a perm-triászi okozott súlyos veszteségeket a rovarvilágnak. A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogy mennyi időt vett igénybe, míg bolygónk élővilága magához tért a katasztrófa után.
"Mennyi időre volt szükség ilyen ragadozók megjelenéséhez? Nagyon sok faj eltűnt a Föld színéről, de helyüket újak foglalták el, bolygónk újjáéledésének időszakában jelentek meg ezek az ichthyosaurusok" - mutatott rá Ryosuke Motani.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 13:34 Rendőrök léptek fel a tüntetőkkel szemben Los Angelesben, többeket őrizetbe vettek
- 12:32 Forgalomba helyezték az M6-os Bóly és Lippó közötti szakaszát
- 11:32 LMP: óriási siker, hogy mégis lehet népszavazás a kiemelt beruházási törvény eltörléséről
- 11:14 Ukrán elnök: Oroszország egy hét alatt több mint 380 támadást indított ukrán városok ellen
- 10:53 Tizenhét év fegyházra ítélték a fitnesszmodell feleségét húsklopfolóval bántalmazó férfit
- 10:31 Banki csalók áldozatából lett vádlott egy zalai férfi
- 9:27 TCR World Tour - Michelisz egy 3. és egy 11. hellyel az összetett élén maradt
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06