Hétmillió évvel ezelőtt alakulhatott ki
Módosulhatott a távoli múltban a Föld pályája
Az utóbbi években olyan adatok birtokába jutottak a tudósok, amelyek megkérdőjelezték a Szahara korával kapcsolatos nézeteket - és így sok minden mást is.
2014.09.20 15:00MTIA feltételezettnél sokkal korábban, hétmillió évvel ezelőtt, a Tethys-óceán zsugorodásával kezdődött Észak-Afrika elsivatagosodása, s alakult ki a Szahara - erre a következtetésre jutottak norvég, francia és kínai kutatók.
Szahara a Föld legnagyobb sivataga, területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. Az általánosan elfogadott elméletek szerint 2-3 millió évvel ezelőtt kezdődött a terület elsivatagosodása, akkor, amikor az északi féltekén megkezdődtek a glaciális (eljegesedési) ciklusok - olvasható a Nature tudományos folyóirat honlapján.
"A Szahara 3 millió évnél idősebb képződmény" - hangsúlyozta Zhongshi Zhang, a norvégiai Bjerknes Éghajlatkutató Központ paleoklimatológusa, a Nature-ben közölt tanulmány társszerzője.
Ismertetése szerint az utóbbi években olyan adatok birtokába jutottak a tudósok, amelyek megkérdőjelezték a Szahara korával kapcsolatos nézeteket. Egy évtizede Csádban őskori homoklerakódásokat találtak, amelyek korát 7 millió évesre becsülték. Észak-Afrika partjainál vett fenéküledék-mintákban talált por- és pollenmaradványok pedig arra engedtek következtetni, hogy a térségben 8 millió évvel ezelőtt kezdett szárazabbá válni az éghajlat.
Mindazonáltal nem volt világos, hogy mi indította el az elsivatagosodás folyamatát, hiszen a térségben nem képződtek hegységek, amelyek befolyásolhatták volna a régió éghajlatát. A tudósok a megváltozott légköri szén-dioxid-koncentrációt tartották a legvalószínűbb magyarázatnak, de nem zárták ki, hogy a távoli múltban esetleg módosulhatott a Föld pályája.
A nemzetközi kutatócsoport által elvégzett szimulációk viszont kimutatták, hogy a klímaváltozást lemeztektonikai mozgások okozták. A 7-11 millió évvel ezelőtti időszakban észak felé mozdult el az Afrikai kőzetlemez, kiemelkedett az Arab-félsziget. A tektonikai folyamatok miatt pedig zsugorodni kezdett az ősi Gondwana és Laurázsia kontinenst egymástól elválasztó Tethys-óceán, amelyből mára csupán a Földközi-, a Fekete-, valamint a Kaszpi-tenger maradt fenn.
A geológiai folyamatok miatt gyengült az Atlanti-óceán felől csapadékot hozó nyári afrikai monszun. A csapadékzóna dél felé tolódott, Észak-Afrika időjárása az Arab-félsziget kiemelkedésével elkezdett szárazabbá válni.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 22:52 Kelemen Hunor: az erdélyi magyarság a hagyományos értékekhez hűen tudott fennmaradni
- 21:51 Ismét megjelenhet nyilvános programokon a brit uralkodó
- 20:50 Az EU újabb egy évvel meghosszabbította a mianmari szankciók hatályát
- 19:49 Emelkedtek a Prima Primissima díjakkal járó pénzösszegek
- 18:48 Farkas Sándor: a kormány célja, hogy 2030-ra az ország területének 27 százaléka legyen erdős terület
- 17:47 Vasárnap kezdődik és három hétig tart a 32. Festum Varadinum Nagyváradon
- 16:46 Karate Eb - Megvan a magyar csapat
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06