Fontos infókat adhat a 300 millió éves lelet

Megtalálták a növényevő állatok ősét

A növényevő állatok ősét fedezték fel kanadai tudósok. A 300 millió éves lelet arról adhat fontos információkat, hogyan jelent meg ez a táplálkozási mód, amely a mai földi élővilág evolúciójában meghatározó volt.

2014.04.18 00:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/Moggara12

A 20 centiméternél kisebb állat, az Eocasea martini "a húsevők és a növényevők közötti első ismert láncszem" - idézte a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál Robert Reiszt, a Torontói Egyetem professzorát, a PLoS ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét. Az állat az emlősszerű hüllők (Synapsida) Caseidae családjához tartozott.

A Kansasban talált kövületek koponyatöredékből, majdnem teljes gerincből, medencecsontból és egy hátsó végtagból álltak. Az új kutatás bemutatta, hogy fejlődtek ki a ragadozókból a növényevők, ami a földi életben forradalmi változást eredményezett, hiszen a szárazföldi gerincesek előtt először nyílt meg egy hatalmas táplálékforrás: a kontinensek növényvilága.

Ezután válhattak a növényevő állatok a ragadozók legfőbb táplálékává - magyarázta Reisz. Az Eocasea majdnem 80 millió évvel korábban élt, mint a dinoszauruszok.

Húsevő volt, rovarokat és más kis állatokat fogyasztott. Ez lehetett az első állat annak a folyamatnak az elején, amely a sok növényevőből és az általuk fenntartott, egyre kisebb számú ragadozóból álló földi ökoszisztémát eredményezte.

A kutatás egyik érdekessége, hogy a magas rosttartalmú növényi részek - például a levelek és hajtások - emésztésének képessége nemcsak az Ecoseában és utódaiban jelent meg, hanem egymástól függetlenül legalább öt alkalommal, ebből kétszer hüllőknél.

Az új képesség az öt csoportban több lépcsőben alakult ki, a synapsidáknál csaknem 30 millió évvel korábban, mint a hüllőknél. A növényevés tehát először az emlősök távoli rokonainál alakult ki, nem az ősi hüllőknél, amelyekből végül a dinoszauruszok, a madarak és a modern hüllők kifejlődtek. A növényevés látványos változást okozott az első, így táplálkozó fajok méretében.

Amikor a kutatók elkészítették az állatok evolúciós családfáját, azt találták, hogy az öt csoportból négynek félelmetesen nagyra nőtt a teste a perm időszakban. Az Caseidae családban volt tapasztalható a legnagyobb ugrás: a legrégibb faj, az Eocasea kevesebb mint két kilogramm, a család legfiatalabb tagja már 500 kilogrammnál is nehezebb volt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.