Egy kutatás szerint

Vérfertőzők lehettek a szibériai Neander-völgyiek

A Neander-völgyi nő szülei anyai ági féltestvérek, másod-unokatestvérek, nagybácsi és unokahúg, nagynéni és unokaöcs vagy nagyszülő és unoka voltak.

2013.12.19 01:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: MTI

Gyakori lehetett a vérfertőző kapcsolat a szibériai Neander-völgyiek kis létszámú csoportjaiban - derült ki egy ötvenezeréves lábujjcsont DNS-vizsgálatából.

A lipcsei Max Planck Evolúciósbiológiai Intézet tudósai egy nő lábujjcsontjának DNS-ét elemezték, és arra következtettek belőle, hogy az asszony szülei közeli rokonok voltak - olvasható a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányban.

A kutatók számítógépes modell segítségével állítottak fel különböző vérfertőzési forgatókönyveket. Ezek szerint a Neander-völgyi nő szülei anyai ági féltestvérek, másod-unokatestvérek, nagybácsi és unokahúg, nagynéni és unokaöcs vagy nagyszülő és unoka voltak - mutatott rá Montgomery Slatkin populációgenetikus, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársa, aki a genetikai elemzés egy részét vezette.

További vizsgálatokból az derült ki, hogy a Neander-völgyiek kis létszámú közösségekben éltek, és valószínűleg gyakori volt köztük a vérfertőzés.

Az apró csontmaradványt orosz tudósok tárták fel 2010-ben a szibériai Altáj-hegység Gyenyiszova-barlangjában. A Neander-völgyiek genomja - vagyis a DNS-ben kódolt teljes örökítő információja - segítségével pontosabban megismerhető a modern ember és a kihalt előembercsoportok közötti kapcsolat - hangoztatta Kay Prüfer, a Max Plack-intézet munkatársa.

Elmondta: a ma Afrikán kívül élő emberek genomjának 1,5-2,1 százaléka a Neander-völgyiektől származik. Az új adatok azt is megmutatták, hogy a mai kontinentális ázsiai népesség és Amerika őslakosai genomjának mintegy 0,2 százaléka visszavezethető a gyeniszovai előemberre. A kihalt csoport a Neander-völgyiekkel állt rokonságban.

A kutatás adatai alapján a gyenyiszovai ember genomja abban különbözik a Neander-völgyi genomtól, hogy az előző tartalmazza az emberfélék egy ismeretlen képviselőjének DNS-ét is. Prüfer elmondta: ez az ősi populáció már egy ideje létezhetett, mielőtt a Neander-völgyi, a gyenyiszovai és a modern ember útjai elváltak egymástól.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.