Szumátra
Évezredek szökőárjainak üledékét őrzi egy tengerparti barlang
Az Indiai-óceán szökőárjainak üledékét őrzi Szumátrán egy tengerparti barlang, amiből következtetni lehet a cunamik gyakoriságára - hangzott el amerikai kutatóknak egy San Franciscó-i konferencián tartott előadásán.
2013.12.13 02:30MTI
A szumátrai Banda Aceh város melletti mészkőüreg olyan lerakódásokat tartalmaz, amelyeket az évezredek földrengései okozta tengerhullámok mostak a partra. A barlang kőzetrétegei a 2004. december 26-án történt természeti csapáshoz hasonló tengerrengések és szökőárok gyakoriságának meghatározásához nyújtanak segítséget a kutatóknak - tudósított a BBC hírportálja az Amerikai Geofizikai Egyesület őszi találkozóján elhangzottakról.
A cunamik gyakoriságát úgy ismerik meg, hogy megállapítják a denevérürülékek rétegei között könnyen felismerhető szökőárüledékek korát. Jessica Pilarczyk, a kutatás egyik résztvevője, a szingapúri székhelyű Earth Observatory munkatársa elmondta: lehetetlen összekeverni egymással a rétegeket, mert az egyes cunamik homoklerakatait élesen elkülöníti egymástól a guanó.
A Charles Rubin vezette kutatócsoport Indonézia legnagyobb szigete, Szumátra partvidékének földtani történetét vizsgálja. Mivel a sziget közel esik két tektonikus lemez határához, ahol gigantikus földrengések jönnek létre, partjait időről időre hatalmas tengeri hullámok fenyegetik. Gyakoriságuk megismerése kulcsfontosságú a térség számára.
Az acehi barlang a dagály jelenlegi szintjétől mintegy száz méterre fekszik. Bejárata is kiemelkedik kissé a talajból, ezért csak cunamik és a nagy viharok idején kerülhet bele víz.
Pilarczyk és kollégái árkokat vágtak a denevérürülék és a cunamihomok rétegeibe, hogy megismerjék a barlang történetét. Biztosak benne, hogy szökőárak hozták létre az üledékeket, mert a tengerfenék élőlényeinek maradványait is megtalálták bennük, és csak a legnagyobb erejű hullámok voltak képesek ilyen magasra felemelni és a barlangba szállítani őket.
A kutatások jelenleg is folynak, a tudósok úgy vélik, hét-tíz cunami rétegeit tárták fel. Korukat a szökőár szállította üledékrétegek szerves anyagainak radioaktív szénizotópos vizsgálatával állapítják meg. A 2004-es cunami teljesen elöntötte a barlangot, ám a 7500-3000 évvel ezelőtti rétegek kifogástalanok. A csoport további kutatásai az elmúlt 3000 év szökőárjainak nyomait vizsgálják a szumátrai partok más szakaszain.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 0:00 Életbe lépett a Putyin által javasolt tűzszünet - Kijev elutasítja a békeajánlatot
- 10:01 A katolikusok imádták - Trump szerint nincs miért bocsánatot kérnie a pápás AI-kép miatt
- 8:00 Az USA Legfelsőbb Bírósága jóváhagyta Trump transznemű katonákra vonatkozó tilalmát
- 6:01 AI-botokkal manipulálták a felhasználókat - botrány a Zürichi Egyetem titkos Reddit-kísérlete körül
- 22:50 Catalin Predoiu belügyminiszter lett az ügyvivő miniszterelnök Romániában
- 20:49 San Diego partjainál többen meghaltak egy hajótörésben
- 18:48 Bejelentette lemondását Marcel Ciolacu román miniszterelnök
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06