Theremin-portré

Az évforduló alkalmából hallgasson egy kis léghegedűt!

Húsz éve, 1993. november 3-án halt meg Leon Theremin szovjet-orosz fizikus, az elektronikus zene úttörője, az első teljesen elektronikus hangszer, a teremin megalkotója. Hogyan szól a teremin? A cikk végén meghallgathatja.

2013.11.02 20:35MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Lev Szergejevics Tyermen Szentpéterváron született 1896. augusztus 27-én. Tizenhárom évesen már a nagyfrekvenciás áramkörök működésével foglalkozott, a középiskolában az elektromossággal kapcsolatos kísérleteket végzett, otthon saját laboratóriuma is volt, ahol az optikát és a mágneses mezőt vizsgálta. A fizika mellett a zene volt a szenvedélye, kiválóan játszott csellón, érettségi után a szentpétervári egyetemre iratkozott be. Az első világháború kitörésekor behívták katonának, elöljárói javaslatára a szentpétervári katonai mérnöki iskolába került, és rádiómérnöki diplomát szerzett.

Tyermenben 1919-ben ötlött fel a gondolat, hogy teljesen elektromos hangszert készítsen, amely nem az akusztikus módon keltett hangot erősíti fel. Hamarosan készen állt az általa aeterphonnak nevezett teremin prototípusa: egy négy lábon álló doboz, jobboldalán egy egyenes, baloldalán egy vízszintes, P alakú antennával. A dobozban egy állandó és egy változtatható nagyfrekvenciájú elektroncsöves rezgéskeltő (oszcillátor) rejtőzik az álló antennához csatlakoztatva, ezek jelének interferenciája hozza létre azt az elektromos jelet, amely erősítőn keresztül jut el a hangszóróhoz; a hasonló elven működő lapos antenna az amplitúdó, hangerő szabályozására szolgál. A zenész két kezét a két antennához közelítve vagy távolítva szabályozza a hangmagasságot (a normál C hangtól felfelé és lefelé is két és fél oktáv) és a hangerőt. A teremin máig az egyetlen hangszer, amely minden fizikai érintés nélkül megszólaltatható.

Tyermenre és hangszerére még Lenin is felfigyelt, és 1922-ben vendégül látta a Kremlben. A feltaláló Saint-Säens-műveket adott elő a bolsevik vezetőnek, aki maga is megpróbálkozott a zenéléssel. Lenin a találkozó során annyira fellelkesült, hogy a tudóst a villamosítási program propagálása érdekében országjárásra kérte fel.

A feltalálót, immár Leon Theremin néven 1927-ben titkosszolgálati megbízatással Nyugatra küldték, hogy hangszerével demonstrálja a szovjet tudomány és kultúra fejlettségét. Zsúfolásig telt koncerttermekben adta elő a saját maga által írt versenyművet, majd áthajózott Amerikába is, ahol Toscanini és Rahmanyinov is részt vett bemutatóin. New Yorkban laboratóriumot állított fel, a teremint szabadalmaztatta és százezer dollárért, hatalmas summáért a gyártási jogokat is eladta az RCA cégnek. A hangszer mégsem lett siker: módfelett drága volt, és az is gyorsan kiderült, hogy a reklámokkal ellentétben korántsem könnyű játszani rajta, mindezt betetőzte, hogy alig néhány héttel azután, hogy piacra dobták, beütött a nagy gazdasági világválság. Maga Theremin a százezer dollárból sem látott sokat, a pénz nagy részére a szovjet állam tette rá kezét.

Az éteri hangzású teremin

Theremin elektronikus csellót is feltalált, amelyen vonó nélkül lehetett játszani, megépítette a dobgépek ősét, olyan színpadot konstruált, amely érzékelte és hanggá alakította a táncosok mozgását. Bár továbbra is anyagi nehézségei voltak, bekerült a társasági élet felsőbb köreibe és bejáratos lett a nagyvállalatokhoz, így "ipari kémként" is dolgozhatott, és jelentett orosz emigránsokról is. 1938-ban feleségül vett egy fekete táncosnőt, amit sem Amerikában, sem a hazájában nem néztek jó szemmel és visszarendelték. Amikor ezt megtagadta, egy KGB-különítmény elrabolta - más verziók szerint azonban az adósságokban úszó és honvágytól gyötört Theremin maga döntött a hazatérés mellett.

Odahaza azonnal ellenforradalmárnak minősítették és koncepciós per után a Gulagra küldték. Amikor a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót, visszakerült Moszkvába és rabként folytathatta kutatásait. Ekkor fejlesztette ki a hat méter vastag betonfalon is áthatoló lehallgató-berendezést, amiért 1950-ben kegyelmet kapott. Szabadulása után a moszkvai konzervatórium akusztika tanszékére került, de amikor 1970-ben interjút adott egy amerikai lapnak, eltávolították, húsz éven át egy másfél szobás moszkvai panellakásban őrizték. 1991-ben amerikai barátai New Yorkba vitték, ahol 1993-ban, röviddel halála előtt még nagysikerű koncerteket adott. Moszkvában halt meg.

Az éteri hangzású teremint már az 1940-es évektől használták hollywoodi filmek zenéiben, például Alfred Hitchcock Elbűvölve című filmjében alkalmazta Rózsa Miklós is. Számos kortárs zeneszerző írt kompozíciókat tereminre, de a hangszer igazi népszerűségre a könnyűzenében tett szert. Robert Moog tereminek építésével kezdte pályafutását, ebbéli tapasztalatainak felhasználásával alkotta meg a szintetizátort. A teremin módosított változata szól a Beach Boys Good Vibrations című klasszikus számában, a Led Zeppelin gitárosa, Jimmy Page rendszeresen használt teremint a koncerteken a Whole Lotta Love Love előadásain, és kísérletezett vele a Rolling Stones is Their Satanic Majesties Request című albumán.

Meg is hallgathatja, hogyan szól - itt éppen a világhírű Over the Rainbow hangjain:

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.