Teljesen új technikával dolgozták fel

Megkövesedett lócsontot találtak - hétszázezer éves lehet - KÉPEK!

A genetikai elemzés szerint 700 ezer évvel ezelőtt élt az a ló, amelynek egy megkövesedett csontjára Kanadában bukkantak, a felfedezés alapján valószínűsíthető, hogy minden lóféle közös őse már 4 millió éve megjelent, 2 millió évvel előbb, mint a tudomány eddig vélte.

2013.06.27 12:08ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
ku.dk

A 13 centis csontból kinyert DNS sikeres feltérképezése korrekord: eddig csak 130 ezer éve, vagy annál kevesebb ideje élt emlősök genetikai kódját sikerült megfejteni. (Az eddigi DNS korrekorder egy jegesmedve volt.) A mostani eredmény új technikáknak köszönhető: a nemzetközi tudóscsapat részben a molekula kinyeréséhez használt új módszert, részben pedig a számítógépes elemzéséhez.

ku.dk

A kutatók feltételezése szerint a hajdani ló nagyobb termetű volt, mint azt korábban gondolták: nagyjából arab telivér méretű. Izomzata azonban elmaradt tőle, nincsenek ugyanis olyan génjei, amelyek nagy izomkötegekről árulkodnának.

ku.dk

A csont amúgy elég szennyezett volt. A DNS-molekuláknak csupán a fél százaléka volt a lóé, a többi baktériumoké, olyanoké, amelyek a lónál később éltek. Bár a teljes lógenomnak csak a 70 százalékát tartalmazta a kinyert szekvencia, ennyi is elegendő volt lényeges ismeretekhez.

ku.dk

A ló mén volt, erről árulkodik az Y-kromoszóma jelenléte. A 700 ezer éve élt ló DNS-ét a tudósok összevetették egy 43 ezer éve élt lóéval, továbbá maiakkal. A 700 ezer éves révén a korábbiaknál pontosabban tudták felvázolni a lovak evolúciós történelmét. Arra jutottak, hogy minden lóféle - szamarakkal, zebrákkal - közös őse már 4-4,5 millió éve legelészett a földön, míg korábban csak 2 millió esztendővel ez előttre tették megjelenését.

ku.dk

A lócsont elemzéséről készült tanulmány fő szerzői Ludovic Orlando és Eske Willerslev, mindketten a Koppenhágai Egyetem kutatói. Munkájuk a Nature című tudományos magazin szerdán megjelent számában olvasható, az eredményeket e héten Helsinkiben egy tudományos konferencián külön is megvitatják.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.