Egy halkövületben

Rábukkantak a legősibb hasizomra

Őslénykutatók szerint hasizma lehetett egy őshalnak, amelynek kövületére Ausztráliában bukkantak rá. A felfedezés azért meglepő, mert az eddigi ismeretek szerint kizárólag szárazföldi állatok rendelkezhettek hasizommal.

2013.06.15 02:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A paleontológusok szerint a devon földtörténeti korszakból származó gogonasus nevű ősi halnak bizony lehettek hasizmai.
 
"Idáig azt gondoltuk, a hasizom a szárazfölre merészkedő állatok találmánya volt, ám a felfedezés azt mutatja, hogy jóval korábban megjelent az evolúció történetében" - mondta el Kate Trinajstic, a kutatás vezetője. A Nyugat-Ausztrália Kimberley régiójában talált hal lenyomatát kitűnő konzerváló képességű mészkőgöröngyök őrizték meg.
 
"A hasüregben talált izmok felfedezése váratlanul ért bennünket, hiszen a ma élő halak alapvetően a farokuszony jobbra-balra mozgatásával haladnak előre, ezért minden izmuk a test két oldalán ered" - közölte Gavin Young, az ausztrál nemzeti egyetem földtudományi kutatóintézetének tudósa. 

A Science tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint a gogonasus izmai a ma élő halakéval ellentétben harántirányúak voltak. Feltételezik, hogy a teste elülső felét borító merev páncél miatt úszás közben a farkcsapásokkal együtt mozdult a test is.
 
Az emberi hasizmoknak sokféle feladata van, védik a belső szerveket, segítenek a csontozatnak a testtartásában és a mozgásban is.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.