Ha tetszik, ha nem
Tilos: nincs emberi génszabadalom
Nem szabadalmaztatható az izolált emberi DNS az amerikai legfelsőbb bíróság szerint.
2013.06.14 02:00MTI![](http://enmg.hu/images/2013/06/dns2.jpg)
Az Egyesült Államok legmagasabb szintű szövetségi bírói testülete ugyanakkor kompromisszumos ítéletet hirdetett a Myriad Genetics Inc. által levédetett emberigén-szabadalmak törvényességének ügyében.
A kilenctagú bíróság egyhangú szavazással döntött úgy, hogy a szintetikusan előállított génanyagot megilleti a jogvédelem, de az emberi szervezetből kivont, úgynevezett izolált DNS nem szabadalmaztatható.
Az ítélet megsemmisítette a Myriadnak egy népszerű mellrák-szűrési eljárásra vonatkozó szabadalmát, amelyre Angelina Jolie közelmúltban végrehajtott mellműtétje is ráirányította a figyelmet. (A színésznő mindkét egészséges mellét azért távolíttatta el, mert egy hibás gént fedeztek fel nála.) A verdikt egyúttal megváltoztatja a három évtizede bevezetett, vonatkozó szabadalmaztatási eljárást.
Clarence Thomas bíró, az ítélet indoklásának szerzője rámutatott, hogy a Myriad álláspontja - miszerint az általa alkalmazott mell- és petefészekrák-szűréshez alkalmazott, az emberi testből kinyert és izolált DNS szabadalmaztatható - elvetendő, mert sérti a szabadalmaztatásra vonatkozó szabályokat. A bíróság kijelentette, hogy a természet törvényei, a természeti jelenségek és az elvont gondolatok nem szabadalmaztathatók.
"Azt állítjuk, hogy a természetes úton keletkező DNS-szegmens a természet terméke és nem jogosult a szabadalomvédelemre pusztán azért, mert elkülönítették" - hangoztatta Thomas.
A cég a bíróságon megtámadott szabadalom alapján fejlesztette az úgynevezett BRACAnalysis eljárást, amely az emlőrákra való hajlam génjén (angol rövidítéssel: BRCA-n) bekövetkező mutációkat tanulmányozza. Ezek az elváltozások a mell- és petefészekrák kockázatára utalnak. A hibás génnel rendelkező nők esetében a mellrák kifejlődésének veszélye 3-7-szer nagyobb, mint a többieknél és egyúttal nagyobb a petefészekrák kialakulásának valószínűsége is.
![](http://enmg.hu/images/2013/06/dns3.jpg)
A csütörtöki ítéletig a Myriad volt az egyetlen cég, amely a BRCA-géntesztet alkalmazhatta. Az általa birtokolt szabadalom a bírálók szerint meggátolta a többi kutatót a BRCA tanulmányozásában és abban, hogy más szűrési eljárásokat dolgozzanak ki.
Több, a géntechnológiába eddig dollármilliárdokat és sokévi kutatást beleölő cég azzal érvelt a Myriad pártján, hogy a befektetéseknek megtérülését és a hasznot szavatoló szabadalmak nélkül veszélybe kerülhet az áttörések elérése a betegségek legyőzéséért folytatott harcban.
A mintegy 150 ezer kutatót és pácienst, valamint számos szervezetet összefogó felperes csoport viszont azért harcolt, hogy az emberi géneket, beleértve a mesterségesen előállítottakat is, ne lehessen szabadalmaztatni.
A bíróság ítélete szerint a gének és a bennük kódolt információk nem jogosultak a szabadalmi védelemre "pusztán azért, mert elkülönítették azokat az őket körülvevő genetikai anyagtól".
A mesterségesen előállított, komplementer DNS-re, az úgynevezett cDNS-re vonatkozóan azonban úgy határozott a testület, hogy az szabadalmaztatható, mert természetes körülmények között nem fordul elő. Vagyis a Myriad megtarthatja a cDNS-re vonatkozó szabadalmait.
A felperesek 2009-ben a Myriadnak összesen kilenc olyan szabadalmát támadták meg, amelyek két emberi génre, a BRCA1-re és a BRCA2-re vonatkoznak. (Az első a mell- a második pedig a petefészekrákhoz köthető.) Korábban egy szövetségi bíró arra a megállapításra jutott, hogy a Myriad által bejegyeztetett szövetségi szabadalmak érvénytelenek, ám a fellebbviteli bíróság ezzel ellentétes ítéletet hozott. Így került az ügy a legfelsőbb bíróság elé.
Thomas bíró rámutatott: a Myriadnak továbbra is módjában áll, hogy a BRCA1 és a BRCA2 kutatása során alkalmazott eljárások levédetésével profitra tegyen szert. Hangsúlyozta, hogy az ítélet a két gén alkalmazásának és a velük kapcsolatban megszerzett ismeretek szabadalmaztatására nem terjed ki.
Az amerikai szabadalmi és védjegyhivatalnál eddig több mint négyezer emberigén-szabadalmat jegyeztek be. A szabadalmak becslések szerint az emberi genom mintegy 40 százalékát fedik le.
A Myriad szabadalmainak jogosságát megtámadó felperesek között volt egyebek között az Amerikai Orvosok Egyesülete, az Amerikai Humángenetikai Társaság, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége (ACLU) és James Watson, aki 1953-ban az azóta elhunyt Francis Crickkel együtt felfedezte a DNS kettős spirálját.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 17:42 Halálos és sebesült román áldozatai is vannak a Kongói Demokratikus Köztársaságban dúló harcoknak
- 16:47 Voks 24 - Három hét van a választási plakátok eltávolítására
- 15:46 EURO-2024 - Megérdemelt és egyértelmű svájci sikerről írnak a német napilapok
- 14:50 Az INA 240 millió euró osztalék kifizetéséről döntött
- 13:49 Gyógyszertárkereső és szűrővizsgálati funkciókkal bővült az EgészségAblak alkalmazás
- 12:00 Tűz egy ajaki műszakivizsga-állomáson
- 11:28 Két hét után levonult az ár!
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06