Az emberi tudás befolyásolja a reprodukciót

Budapestre várják a világ szaporodás-biológusait

Budapestre várják a világ szaporodásbiológusait, ugyanis a hónap közepén - július 13-17. között - a magyar fővárosban tartják a 16. Szaporodásbiológiai Világkongresszust, az ICAR-t - tájékoztatták a nemzetközi konferencia magyar szervezői az MTI-t.

2008.07.02 16:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kongresszus egy héten át, 4 plenáris ülésen, 12 szimpóziumon és 18 workshopon dolgozza fel a szaporodásbiológiát érintő tudományos és gyakorlati témákat. A programot három poszterszekció egészíti ki, 580 tudományos prezentációval. A külföldi résztvevők száma várhatóan közelíti az ezret. Az öt kontinens vezető állat-szaporodásbiológusai 1948-ban, azaz kereken hatvan éve Milánóban határozták el, hogy létrehozzák az ICAR-t, egy olyan nemzetközi tudományos fórumot, amely négyévente tart konferenciákat. 

A fórum létrehozását az indokolta, hogy a szaporodásbiológia olyan tenyésztéstechnikai biotechnikai módszer, amely az állattenyésztés fejlődéstörténetére a legnagyobb hatást gyakorolta az állati termékek előállításban. A szakemberek szerint a XX. század második felétől a szaporítási eljárásokban (mesterséges termékenyítés, embrióátültetés, állatok klónozása) elért fejlődés ma még szinte beláthatatlan távlatokat nyitott meg az állattenyésztési gyakorlat számára. 

Az ember ugyanakkor egyre nagyobb mértékben avatkozik bele a természetes szaporodási folyamatokba, így tudása, szakértelme, döntéseinek megalapozottsága nagymértékben befolyásolja a reprodukciót és így közvetve a produkciót is. Mindez pedig rendkívül nagy felelősséggel is jár a tudósok szerint. A szakértők éppen ezért húzzák alá, hogy a szaporítási fázis az állattenyésztés és árutermelés kritikus kulcsmozzanata. 

Az eredmények esetleges elmaradásakor pedig gyakran az agrárszakemberek csatározásainak a színtere. Intenzív termelési módok mellett világszerte romlanak a szaporodásbiológiai mutatószámok, a szarvasmarháknál például növekszik a két ellés közötti idő. Ez egyes esetekben a nagy termelésre, máskor inkább környezeti, gazdálkodási, irányítási hibákra vezethető vissza. 

Mindez szorosan összefügg a rentabilitással: a tehenek esetében például a két ellés közötti - Magyarországon jelenleg sajnálatosan 420 nap feletti - idő akár 1-2 nappal történő lerövidítése milliárdos megtakarítást eredményezne nemzetgazdasági szinten.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.