Akkora volt mint egy teniszlabda

A legnagyobb testű dinoszaurusz parányi aggyal rendelkezett

A valaha élt legnagyobb testű szárazföldi állatok, a Titanosauria-csoportba tartozó dinoszauruszok egyik neme, az Ampelosaurus parányi, teniszlabda méretű aggyal rendelkezett.

2013.01.24 20:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ezt derítették ki spanyol és amerikai kutatók, akiknek tanulmánya a PLoS ONE című tudományos honlapon látott napvilágot. A szauropodákhoz, a nagytestű, hosszú nyakú, hosszú farkú növényevő dinoszauruszokhoz tartozó Ampelosaurus ("szőlőgyík") hetvenmillió éves fosszíliáit Spanyolországban, Cuenca mellett fedezték fel 2007-ben, a Valenciát Madriddal összekötő gyorsvasút építése során - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. 

A hatalmas szauropodák koponyája igen törékeny, és csupán néhány példányuk maradt fenn épségben. A spanyolországi fosszília viszont eléggé jó állapotban volt ahhoz, hogy belsejét CT-vizsgálatnak vessék alá, és ennek alapján 3D-ben rekonstruálhassák a "szőlőgyík" agyát. "Az Ampelosaurus hossza elérte a 15 métert, míg agya alig 8 centiméteres volt" - magyarázta Fabien Knoll, a Spanyol Természettudományi Múzeum paleontológusa. 

Az első szauropodák az adott Ampelosuaurus-egyednél 160 millió évvel korábban jelentek meg. "Nem tapasztaljuk az agy méretének növekedését az evolúció során ezeknél az állatoknál, miként az megfigyelhető például a madarak vagy az emlősök esetében" - mutatott rá Lawrence Witmer, az Ohiói Egyetem paleontológusa. 

A kutatókat éveken át foglalkoztatta, hogy a nagytestű állatok miként létezhettek ilyen parányi aggyal. "Lehet, hogy rossz a kérdésfelvetés: nem azt kell vizsgálni, hogy mire mentek ekkora aggyal, hanem azt, hogy mire kell ilyen elképesztően nagy agy sok jelenkori állatnak. A szarvasmarha valóságos Einstein a dinoszauruszokhoz képest, de mivégre?" - fejtegette Witmer. 

A komputeres szimuláció azt is kimutatta, hogy a "szőlőgyíknak" igen apró volt a belső füle, amelynek a hallásban és az egyensúlyban van szerepe. Mindez azt jelenti, hogy az Ampelosaurus nagyothalló, lassú állat volt. Knoll és kollégái korábban egy másik szauropoda, a Spinophorosaurus nigeriensis belső fülét rekonstruálták, amely sokkal fejlettebb volt, mint a "szőlőgyíké".
 
"Régóta vitáznak a paleontológusok arról, vajon a szauropodák fejüket leszegve legelésztek-e, vagy a fák leveleit csemegézték. Belső fülük tanulmányozása talán ezt a kérdést is segít megválaszolni" - vélekedett Witmer.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.