Módszeresen feltérképezni Pompeji latrináit

Az emeletre kerültek az illemhelyek az ókori Pompejiben

Az ókori Pompeji házaiban az illemhely sokszor az emeleten kapott helyet - derítette ki a Missouri Egyetem antropológusa, aki kutatásairól az Amerikai Régészeti Intézet éves közgyűlésén számolt be Seattle-ben.

2013.01.16 22:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Kate Trusler hat évvel ezelőtt kezdett érdeklődni az ókori városban uralkodó higiénés viszonyok iránt. A Pompejivel foglalkozó források szerint a település szinte minden házában volt mellékhelyiség. A terepmunka során ugyanakkor az antropológus azt tapasztalta, hogy egyes körzetekben gyakorlatilag a magánházaknak mindegyike rendelkezett árnyékszékkel, míg más negyedekben illemhelyek gyakorlatilag nem fordultak elő - olvasható a Live Science tudományos hírportálon.

Az antropológus módszeresen kezdte feltérképezni Pompeji latrináit, ugyanakkor városszerte vizsgálta a házakban fellelt csöveket. Az épületek emeleti része az esetek döntő többségében megsemmisült a Vezúv Kr.u. 79-es kitörése során, ám a függőleges, égetett agyagból készült csövek, amelyek a házak elpusztult emeleti része felé vezetnek, arról árulkodnak, hogy valamikor a felsőbb szinteken helyezkedett el a házak mellékhelyisége.

A kutató adatai szerint az egyik lakónegyedben, a 6. számú körzetben majd minden magánházban a földszinten volt az illemhely, összességében pedig Pompeji lakóépületeinek 43 százalékát jellemezte ez az elrendezés.

A függőlegesen futó, általában terrakotta ejtőcsövek Pompeji legősibb részén találhatók, ahol a szorosan egymás mellett sorakozó házak földszintjét apró üzletek vagy műhelyek foglalták el. Ezekben az épületekben az antropológus összesen 286 ejtőcsövet számlált, amelyek a megsemmisült emeletek felé vezettek. Huszonhárom esetben az emeleti rész viszont megmaradt és ugyanilyen típusú csövek vezettek a latrinához. A csövek belsejéből vett mintákban fekáliamaradványokat, valamint bélrendszeri élősködők nyomait fedezték fel.

A legtöbb ejtőcső a Kr.e. 1. századból származik, abból az időszakból, amikor a város kiépítette vízellátórendszerét. Mint Kate Trusler rámutat, az emeleti illemhelyek a városlakók mindennapjairól árulkodnak, arról, hogy az apró boltocskák és műhelyek felett helyezkedtek el a lakrészek. Az emeleti lakások bérlői, tulajdonosai az utcai közkutakból szerezhették be a vizet.

"A házak, a vezetékrendszer tanulmányozásával nyomon követhetjük, hogy miként zajlott Pompejiben a városiasodás folyamata" - mutatott rá Kate Trusler.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.