Univerzális probléma

"Csillagtermelési válság" a világegyetemben

Nemcsak a világgazdaságot sújtja recesszió, válságba került a "csillagtermelés" is a világegyetemben - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.

2012.11.08 00:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"A csillagok a galaxisok kulcsfigurái. Történetük feltérképezése ezért nélkülözhetetlen, hogy megértsük a csillagvárosok kialakulását és fejlődését" - hangsúlyozza a brit, japán, holland, olasz és portugál csillagászokból álló csoport, amely David Sobral, a Leideni Egyetem asztrofizikusának irányításával végezte a kutatásokat. Vizsgálataik eredményeit a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban foglalták össze.

Az általánosan elfogadott elmélet szerint az első csillagok 13,4 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg a világegyetemben, 300 millió évvel az ősrobbanás után. A feltételezések szerint e csillagok többsége mai mércével igazi gigász volt, a Napunk tömegének több százszorosával rendelkeztek. Ezek a "szörnyek", alig 1-2 millió évig éltek, nagyon gyorsan felhasználták a rendelkezésükre álló üzemanyagot, majd szupernóvaként ellobbantak. Az alacsonyabb tömegű csillagok sokkal hosszabb élettartamra számíthatnak, több milliárd évig is "kitartanak" - olvasható a Science Daily tudományos ismeretterjesztő hírprotálon.

E robbanásokkor keletkezett por és gázok túlnyomó része újrahasznosításra került, új meg új csillagnemzedékek születtek felhasználásukkal. A mi Napunk a feltételezések szerint harmadik generációs csillag és mai mércével átlagos tömeggel rendelkezik.

A tudósok a brit infravörös teleszkóp (UKIRT), a nagyon nagy teleszkóp (VLT), valamint a Subaru teleszkóp segítségével végezték a kutatásokat. Ez a csillagképző galaxisok valaha végzett legteljesebb felmérése, amelynek során a korábbinál tízszer több adatot gyűjtöttek össze. Az asztrofizikusok különböző távolságban lévő, különböző korú galaxisokat figyeltek meg, így a világegyetem történetének különböző periódusaiba pillanthattak be.

"Ennek köszönhetően megismertük, hogy hogyan változtak az idők során a feltételek a világegyetemben" - emelték ki a csillagászok.

A kutatók, miközben vizsgálták a galaxisok csillagképző régióiban a gáz- és porfelhők által kibocsátott fényt, meghatározhatták az új napok születésének rátáját. Végső soron arra a következtetésre jutottak, hogy a csillagképződés az elmúlt 11 milliárd év során folyamatosan csökkent, és napjainkban csupán 30 százalékát teszi ki a valamikori csúcsteljesítménynek.

"Amennyiben ez a hanyatlás folytatódik, legfeljebb 5 százaléknyi új csillag születik, még ha az idők végezetéig is várunk" - hangsúlyozzák a kutatók, aki szerint egy öreg csillagok által benépesített univerzumban élünk. A napok fele a csillagboom idején született, a 11-9 milliárd évvel ezelőtti időszakban. A többi megszületéséhez ötször annyi idő kellett.

"A jövő meglehetősen borús, bár szerencsénkre a Tejútrendszerünk egy egészséges, csillagszülő galaxis" - mutattak rá a kutatók, akiknek egyelőre nem sikerült megválaszolniuk, hogy miért indult hanyatlásnak világunkban a csillagképződés.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.