Nyolcmillió évvel ezelőtt álltak össze falkákba

Az evolúció szoktatta rá a kutyákat a csontra

Törzsfejlődési okok miatt szeretik a kutyák a csontot - derítették ki kolumbiai tudósok, akik kutatási eredményeiket az Ottawában rendezett evolúciós biológiai kongresszuson ismertették.

2012.07.10 21:28MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Kolumbiai Nemzeti Egyetem kutatói Joao Munoz-Doran vezetésével megalkották a kutyafélék (Canidae) "családfáját", feltérképezve a több mint háromszáz ismert faj közötti rokoni kapcsolatokat - olvasható a BBC hírei között (http://www.bbc.co.uk/nature/18767817).

"Nagyon különböző étrenden élő fajokat hasonlítottunk össze, majd osztályoztuk. Egyes kutyaféléket a ragadozók közé soroltunk, más fajokat, amelyek étrendjének 70 százalékát hús alkotja, csúcsragadozóként határoztunk meg, és vannak a mindenevők, amelyek húst és növényeket egyaránt fogyasztanak" - magyarázta Joao Munoz-Doran, hozzátéve, hogy a modern farkasok ősei a csúcsragadozók közé tartoztak

Ismertetése szerint nyolcmillió évvel ezelőtt álltak össze falkákba a kutyafélék, hogy becserkészhessék a nagyobb testű zsákmányállatokat. A "közösségi" életmód, a csoportos vadászat eredményeként alakult ki a csúcsragadozóknál, ahová a háziasított kutya legközelebbi rokona, a farkas (szürke farkas, Canis lupus) is tartozik, az erős állkapocsizomzattal és a nagy tépőfogakkal.

"E jellegzetességek kialakulásának közös evolúciós történetét tártuk fel. Nyolcmillió évvel ezelőtt ugyanis, amikor Ázsia, Európa és Észak-Amerika területén kevés volt az erdőség, a nyílt térségekben a közös vadászat volt a célravezetőbb. Egyrészt több szem többet lát, másrészt csak közös erővel ejthették el a nagyvadakat. Sok-sok nemzedék után a falkában való életmód a kutyafélék külső jegyeire is kihatott - sokkal sikeresebbnek bizonyultak a táplálékszerzésben az erős állkapoccsal, izomzattal és nagy tépőfogakkal rendelkező állatok. Sokkal sikeresebbek voltak ezek az előnyös tulajdonságok átörökítésében is" - jegyezte meg Joao Munoz-Doran.

Hozzátette: az idők folyamán a farkas csúcsragadozóvá vált, rendkívül erős állkapcsával óriási harapóerőt fejt ki, akár a jávorszarvas vagy a bölény legvastagabb csontjait is el tudja morzsolni.

Mint a kutató rámutatott, ezért a farkas legközelebbi rokonának, a háziasított kutyának is "nagyon is jó evolúciós oka" van arra, hogy szeresse a csontot.

"Megvan hozzá az 'eszköze', és ezt az 'eszközt' használni is akarja" - fogalmazott Joao Munoz-Doran.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.