Magyar tudós vezette a kutatócsoportot

Negyven új hüllőfajt fedeztek fel Madagaszkáron

Negyven új kígyó-, gekkó- és egyéb gyíkfajt sikerült meghatároznia annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely egy magyar kutató vezetésével mintegy 250, Madagaszkár különböző részein élő hüllőfaj bizonyos génszakaszait hasonlította össze.

2012.04.04 20:14MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

 Az egyedülálló élővilágáról híres kelet-afrikai szigeten eddig csaknem négyszáz hüllőfaj létezésére derült fény.

Bizonyos génszakaszok, az úgynevezett DNS-vonalkódok alapján a legtöbb állatfajt biztonsággal el lehet különíteni, még abban az esetben is, ha megtévesztésig hasonlítanak egymásra. Belgiumi és németországi intézetek kutatói a hüllőkön végzett eddigi legnagyobb "vonalkódos" kutatás eredményeit a PLoS ONE című internetes folyóiratban ismertették.

Az újonnan azonosított fajok ily nagy száma még a szakembereket is meglepte, hiszen a szigetország hüllői intenzív kutatás tárgyát képezték az elmúlt húsz évben - fogalmazott Nagy Zoltán Tamás, a brüsszeli Belga Királyi Természettudományi Intézet munkatársa a tanulmányról beszámoló Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint.

Az eddig csak genetikai módszerrel azonosított fajok külső ismertetőjegyeinek vizsgálata még hátravan, csak azt követően lehet tudományosan leírni őket - közölte Frank Glaw, a müncheni Állami Zoológiai Gyűjtemény kutatója. Az intézet néhány éve folytat nagyobb vonalkódprogramokat a bajor állatvilág vonatkozásában.

A genetikai vonalkódok adatbázisa száztízet tartalmaz a Washingtoni Egyezmény (CITES) hatálya alá tartozó 140 madagaszkári hüllőfaj közül, amelynek kereskedelmét különösen szigorúan ellenőrzik. Ennek ellenére a mai napig csempésznek ki védett állatokat a szigetországból hamis névvel. A vámosoknak gyakran esélyük sincs ellenőrizni a fajneveket.

A genetikai vonalkódok segítségével azonban viszonylag egyszerűen fényt lehetne deríteni az ilyen jellegű csalásokra - véli Miguel Vences, a Braunschweigi Műszaki Egyetem kutatója.

A védett állatok molekuláris azonosítása tehát új lehetőségeket tár fel az illegális állatkereskedelem megfékezésére is.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.