Messzi, messzi galaxisok

Szédületes tempót diktáltak a csillaggyárak

A távoli galaxisok halmazai, amelyek a korai univerzumban szédületes tempóban "gyártották" a csillagokat, napjainkra a legmasszívabb csillagvárosokká váltak - derítették ki brit csillagászok.

2012.01.27 18:07MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Durhami Egyetem csillagászai a chilei Atacama-sivatagban működő Európai Déli Obszervatórium (ESO) APEX-teleszkópjának, valamint nagyon nagy teleszkópjának (VLT) adatai mellett a NASA Spitzer űrteleszkópjának felvételeit tanulmányozták, hogy megvizsgálják, miként alkottak halmazokat a nagyon távoli, fényes galaxisok - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

Olyan galaxisokat vizsgáltak, amelyek tízmilliárd fényévnyire találhatók a Földtől. Ez azt jelenti, hogy a kutatók abban az állapotukban vizsgálhatták a csillagvárosokat, amelyekben a korai univerzumban, tízmilliárd évvel ezelőtt voltak. Ebben az időben igen intenzív csillagképződés folyt, az adott galaxisokat "csillagontóként" is nevezik az asztronómusok. A kutatások kimutatták, hogy a szorosan egymás mellett csoportosuló galaxisok sötét anyagból álló nagyobb gyűrűn belül "gyülekeztek".

A csillagászok, hogy megismerjék a galaxisok evolúcióját, megmérték az őket körülvevő sötét anyagból képződött gyűrűket, majd komputeres szimulációval modellezték a csillagvárosok további evolúcióját. Számításaik szerint a későbbiek során a csillagontó galaxisok elliptikus galaxisokká alakultak át. Napjainkban ezek a legmasszívabb csillagvárosok. A "csillaggyártás" szédületes tempóban folyt. Ennek köszönhetően ezekben a galaxisokban megduplázódott a csillagok száma, az aktív szakasz azonban mindössze százmillió évig tartott, ami kozmikus léptékben viszonylag rövid időnek számít, majd hirtelen véget ért, s azóta a galaxisok rendkívül passzívak.

"Ismeretes volt, hogy a masszív elliptikus galaxisok hirtelen álltak le a +csillagtermeléssel", passzivitásra kárhoztatva magukat, ám a jelenség okai tisztázatlanok voltak" - magyarázta Julie Wardlow, a kutatócsoport tagja. A mostani kutatások során a tudósok viszont arra a következtetésre jutottak, hogy a csillagképződés leállta a galaxisokban "fészkelő" szupermasszív fekete lyukakkal hozható összefüggésbe.

A robbanásszerű csillagképződés "felturbózhatta" ugyanis a kvazárokat (csillagszerű rádióforrásokat), amelyek közepén óriási energiaforrás, nagy valószínűséggel fekete lyuk található. Amikor a "felturbózott" kvazár óriási energiamennyiséget "fújt ki" a környezetébe, egyben szétoszlathatta a galaxisokat körülvevő gáz- és porfelhőket, amelyek a csillagképződés "alapanyagául" szolgálnak.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.