Hétéves küldetésen vesz részt

A Marskráter széléhez ért a robotgeológus

Megérkezett célállomásához, a vörös bolygó óriáskrátere, a 22,5 kilométer átmérőjű Endeavour pereméhez a NASA Opportunity marsjárója, ahol a robotgeológus hétéves küldetésének eddigi legidősebb kőzeteit elemzi majd.

2011.08.11 12:21MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Mars Exploration Rover programban a NASA 2003-ban két űrszondát küldött a vörös bolygóra: a MER-A és MER-B jelzésű rovereket, valamint a hatkerekű, napenergiával működtetett marsjárókat, amelyek a Spirit és az Opportunity nevet kapták.

2004 januárjában landoltak a Mars ellenkező oldalain, egymástól több mint tízezer kilométeres távolságra. Mindkét űrszondának az volt a feladata, hogy bizonyítékokat keressen a múltbéli marsi víz létezésére. Az eredetileg néhány hónaposra tervezett missziót a NASA többször meghosszabbította.
   
Mindkét űrszonda fontos felfedezéseket tett, amelyek azt bizonyítják, hogy valamikor a Mars a Földre hasonlított. Légköre elég vastag volt ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén, és akár bakteriális életközösségek is kifejlődhettek a bolygón.

A Spirit arra is talált bizonyítékokat, hogy az őskorban termálforrások voltak a Marson. A Spirit küldetése ez év májusban fejeződött be, amikor a NASA felhagyott a próbálkozással, hogy kapcsolatba lépjen a homok fogságába esett marsjáróval.
   
Az Opportunity a korábban vizsgált Victoria-kráter után az Endeavourt célozta meg, a két képződményt elválasztó 21 kilométeres út majd három évet vett igénybe.
   
Mint John Callas, a NASA marsjáró programjának menedzsere kiemelte, a kráterek a bolygó múltjáról tanúskodnak, hiszen a becsapódó aszteroidák és üstökösök vájták ki ezeket, felfedve az ősi kőzetrétegeket.
   
Az Endeavour a negyedik kráter, amelyet az Opportunity megvizsgál, és mind közül a legrégebbi, átmérője 25-ször múlja felül a Victoria paramétereit. Az Opportunity korábban szulfátos üledékeket vizsgált, amelyek egy valamikori nedvesebb és melegebb környezetre utalnak.
   
"Most még idősebb kőzeteket vizsgálunk majd" - fogalmazott John Callas.
   
A rovereken kívül a NASA marsi "vízkereső" programjának részese a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO, Marsi Felderítő Orbiter) űrszonda is. Az MRO felvételei alapján a napokban jutottak amerikai kutatók arra a következtetésre, hogy a nyári hónapokban a Marson látható sötét alakzatok sósvízi áramlatok lehetnek.

Novemberben indul a floridai Cape Canaveralről a NASA Curiosity (Kíváncsiság) elnevezésű marsjárója, amely lényegesen nagyobb és fejlettebb társainál. A radioaktív izotópokkal működtetett rover 2012 augusztusában landol a Marson.

A 2,5 milliárd dolláros (483 milliárd forint) projekt keretében a rover a Gale-krátert vizsgálja, egy igen érdekes képződményt, ugyanis a 155 kilométer átmérőjű kráter belsejében 5 kilométeres hegy magasodik.

A rétegzett szerkezetű hegy környezetében vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok fordulnak elő. A marsjáró feladata kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.