Daganatgyilkos vírus - Nemzetközi Onkológiai konferencia Budapesten

A kongresszuson bemutatott legjelentősebb szakmai újdonságok a daganatölő vírusokhoz, a genetikai kutatásokhoz, illetve a mellrákhoz és a bélrendszeri daganatokhoz kapcsolódnak.
_{2005.06.04 15:13}

Az Európai Klinikai Onkológiai Társaság (European Society for Medical Oncology (ESMO)) 2005. évi Tudományos és Oktatási Konferenciáját (ESEC) 2005. június 2-5-e között Budapesten tartja. Ez a társaság egyik legjelentősebb idei tudományos rendezvénye, ahol számos új eredményt és vizsgálatot mutatnak be.

A konferencia 3 napja alatt a világ számos országából érkező több mint ezer résztvevő számos új eredményt, módszert ismerhet majd meg a legrangosabb nemzetközi előadók tolmácsolásában. Az esemény csütörtöki megnyitóján Dr. Vojnik Mária az EÜM politikai államtitkára is köszöntőt mond, a szombati napon pedig - a tudományos programmal páthuzamosan - betegnapot is rendeznek.

A kongresszus fő témái a genetika eljövendő szerepe az onkológiában, a daganatos megbetegedések kockázatelemzése, a terápiás mellékhatások elkerülése, az immunterápia, a tumor gyilkos vírusok fejlesztése és a dohányzás elleni harc. Ezeken túlmenően kiemelt előadás foglalkozik a közép- és kelet-európai országok béli daganatos betegségek előfordulási gyakoriságának összehasonlításával, de itt mutatják be az új és frissített szakmai ajánlásokat (ESMO Minimum Clinical Recommendations) is.

A kongresszuson bemutatott legjelentősebb szakmai újdonságok a daganatölő vírusokhoz, a genetikai kutatásokhoz, illetve a mellrákhoz és a bélrendszeri daganatokhoz kapcsolódnak.

Daganatgyilkos vírus - korai reménysugár a vastag- és végbélrák gyógyításában

Az ESMO 2005. évi konferenciáján nyilvánosságra hozott adatok szerint egy genetikailag módosított vírust tartalmazó egyszeri infúzió ígéretes eredményeket mutat azon kolorektális (vég- és vastagbél) daganatban szenvedő betegeknél, akiknél a betegség a májra is átterjedt.

A magyar származású Nancy Kemeny, a new yorki Memorial Sloan-Kettering Cancer Center professzora és kollégái által elvégzett fázis I-es kutatásban egy onkolitikus (daganatpusztító) herpesz vírust vizsgáltak. Ezek a vírusok elölik a daganatos sejteket, de megkímélik az egészséges szöveteket, ezért a daganatterápia új és ígéretes lehetőségeként tekint rájuk a szakma. A kemoterápiarezisztens daganatokra kifejtett hatékonyságukat már bizonyították a preklinikai vizsgálatokban.

A kísérlet során az orvosok növekvő dózisú vírust tartalmazó egyszeri 10 perces infúzióval kezeltek 12 olyan pácienst akik kolorektális adenocarcinomája átterjedt a májra és rezisztensnek bizonyult az elsővonalbeli kemoterápiára.

Kemeny professzorasszony elmondta, hogy örömmel tapasztalták, hogy a vírus biztonsággal alkalmazható a májartériában, anélkül, hogy jelentős hatással lett volna a normális májfunkciókra. További örömre adott okot, hogy egyes betegeknél a kolorektális adenocarcinoma visszafejlődése már a víruskezelés után (de még a kemoterápia előtt) is tapasztalható volt. A vizsgálatba bevont 12 beteg átlagos túlélési ideje eddig 23 hónap, míg egy beteg a terápia után 30 hónappal is életben van, ami magasabb, mint ami ennél a betegcsoportnál elvárható lenne.

"Ezek a vizsgálati adatok először mutatnak rá a daganatölő vírusok intraartériás, vagy szisztémás alkalmazásával elért pozitív (daganatpusztító) eredményekre.", tette hozzá a professzor asszony. A kutatók következő feladata a többszörös dózisú vírus vizsgálata, ugyanis preklinikai adatok szerint az onkolitikus herpesz vírus többszörös dózisban bizonyul a leghatékonyabbnak.

Vizsgálat az emlőrák kiújulásának okairól

Olasz kutatók eredményei szerint az emlőrák kiújulásának kockázata tekintetében a betegség diagnosztizálása után két évvel már nincsen jelentős különbség a magas kockázati csoportba tartozók és a többi emlőrákos beteg között - kivéve ha a tumor már legalább 10 vagy több hónalji nyirokcsomóra átterjedt.

A 3500 emlőrákos beteg bevonásával elvégezett NORA vizsgálat során Dr. Marina Cazzaniga és kollégái a betegeket különböző szempontok (pl.: nyirokcsomó áttétek száma, HER2 protein érték) szerint csoportosították. A csoportok eredményeit összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nagyszámú nyirokcsomó áttét az egyetlen olyan tényező, ami szoros összefüggésbe hozható a daganat újra-kialakulásának magas kockázatával. Az időbeni lefolyást tekintve a daganat újra-kialakulásának kockázata két időszakban volt kiemelkedő: a műtétet követően két éven belül illetve több mint öt évvel az után.

A vizsgálat módszertana hűen tükrözi a valós klinikai körülmények között lejátszódó folyamatokat, így eredményei igen közel állnak a valós orvosi gyakorlathoz. A gyakorlatban az orvosok nem csupán egyetlen tanulmány eredményeire hagyatkoznak, hanem a különböző vizsgálatok elérő eredményeit a konkrét betegre és esetre alkalmazva hasznosítják. A kapott eredmények a betegek számára is hasznos és fontos, hiszen ha sikerül meghatározni egy-egy beteg sajátos egyéni jellemzőit, a kezelőorvos is könnyebben meg tudja tervezni az egyénre szabott terápiát.

A vizsgálatba bevont alanyok utánkövetése átlagosan 21,7 hónap volt, így a jelen tanulmány az emlőrák első 2 évben történő természetes lefolyását mutatja be. Egy hosszabb utánkövetés remélhetőleg azt is megmutatja majd, hogy vannak-e változások az 5. év után.

Genetikailag alacsony emlőrák-kockázat

Dr. Uwe Langsenlehner előadásából kiderült, hogy ő és kollégái összefüggést mutattak ki az emlőrák kialakulásának alacsony kockázata és az ún. citokin génekben előforduló egy speciális gén variáció között. A citokinek olyan molekulák, amik a sejtek közötti jelző funkciót látnak el.

A kutatók a citokin IL-10-et vizsgálták, ami a különböző sejtek fejlődésében játszik szerepet. Az IL-10 működése az emlőrák tekintetében "kétélű fegyver". A magas IL-10 szint felgyorsíthatja a rákos sejtek fejlődését, mivel a vegyület hatására a daganat "kikerüli" az immunrendszer védekező reakcióit. Másrészt viszont azt feltételezik a kutatók, hogy az IL-10 anti-angiogenikus (anti-érképző - az erek kialakulását gátló) hatása megelőzheti vagy lassíthatja a tumor növekedését, terjedését. Vagyis a tanulmány szerint az IL-10 magas szintje védő hatású lehet az emlőrákkal szemben.

A konkrét folyamat meghatározása még előttünk álló feladat, de annyi bizonyos, hogy szerepet játszik benne az IL-10 angiogenikus (érképző) hatása. Ha ezt az elképzelést a további vizsgálatok is alátámasztják, az IL-10 genotipus meghatározása segíthet a sokkal pontosabb egyéni emlőrák kockázati kép kialakításában.

	[1/2]
1. oldal Mellrák-teszt a betegség agresszivitásának pontos előrejelzésére

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!