Üzletté válik a halál is? Hív a messzeség: eutanáziaturizmus Svájcban

Külföldiek is igénybe vehetik az úgynevezett eutanázia klinika "szolgáltatását" Zürichben, ahol a betegek saját maguk kérhetik, hogy segítsék őket halálba.
_{2005.01.02 08:57, Forrás: MNO}

A svájci törvények szerint legális az önkéntes eutanázia, a klinikán viszont olyan országokból is fogadnak betegeket, ahol ezt tiltják a törvények.

Négyemeletes ház falain a svájci Alpok lehengerlő képeivel, egy tájképpel és egy absztrakt festménnyel: "eutanázia klinika" Svájcban, ahova belföldiek és külföldiek egyaránt jönnek meghalni. Zürichben, a csendes, külvárosi házba betérve a látogató egy ágy és két karosszék mellett botok gyűjteményét láthatja, amelyet azok a betegek hagytak hátra, akiknek többé már nem lesz szükségük rá.

Azok, akik a kegyes halált választják a további szenvedések elkerülése érdekében, a Dignitas nevű non-profit szervezethez jelentkezhetnek be. A Dignitast 1998-ban alapították, és a világ bármely részéről fogadnak betegeket. A legtöbb esetben bénulásban, hasnyálmirigy-betegségben, és mellrákban szenvedők keresik fel a klinikát, de skizofréniás és depressziós betegek is megfordulnak itt. Az önkéntes eutanázia legális Svájcban, ahol a betegek saját maguk kérhetik, hogy az orvosok segítsék őket a halálba.

Ludwig Minelli, a Dignitas alapítója, egy 72 éves emberi jogi ügyvéd és a Der Spiegel volt újságírója a Guardian brit napilapnak elmondta, hogy szerinte minden embernek joga van élni, de meghalni is. Úgy véli, nincs értelme elutasítani az idős emberek kérését, akik úgy érzik, nem élhetnek tovább méltóságteljesen. "El kellene fogadni az önkéntes eutanáziát, hogy ezzel elkerüljük a másfajta öngyilkossági kísérleteket" - tette hozzá.

Annak a betegnek, aki a szervezethez fordul, először egy kérelmet kell benyújtania, amelyben rögzíti, hogy ítélőképessége birtokában van, és nem befolyásolja őt harmadik személy abban, hogy véget akar vetni életének. Ezután a beteg Zürichbe repül egy közeli családtagjával vagy barátjával, bár van, aki egyedül utazik. Majd Minelli házába megy, ahol japán teával kínálják. Minelli megkérdezi a pácienstől, hogy valóban akarja-e az önkéntes eutanáziát. Ha a válasz igen, akkor orvost hív. Az orvos beszél a beteggel, aki, ha meggyőződik arról, hogy a páciens betegsége valóban halálos, akkor felírja a halálos mennyiségű, 15 milliliteres dózisú altatószert, amit egyébként állatorvosok használnak.

Néhány beteg városnéző sétára indul halála előtt - mondta el Minelli a lapnak. Egy nyolcvan éves lebénult asszony mindenképpen meg akarta ismerni Zürichet, mielőtt végleg távozott volna az élők világából. Minelli ezért bevitte a városba, ahol egy étteremben megvacsoráztak. A helyről fantasztikus kilátás nyílt a városra. Az asszony drága bort ivott, és megkóstolt egy különleges süteményt, amit még soha sem evett.

Az apartmanban, ahol az önkéntes eutanáziát végzik, a betegek hányás elleni szert vesznek be, ami körülbelül fél óra múlva hat. Aztán kapnak egy pohár vizet, amiben feloldják az altatószert. Ezután a szervezet munkatársa magukra hagyja a beteget. A beteg egyedül veszi be a gyógyszert, vagy intravénásan beadja magának. Kettő-négy perc múlva a páciens elveszti az eszméletét. Mély kómába esik, és többé nem ébred fel.

A szervezet dolgozója később visszamegy, és ellenőrzi, hogy a beteg valóban meghalt. Utána hívják a rendőrséget. A halált videón rögzítik, amit a kiérkező rendőr, egy halottkém és egy orvos megnéz, hogy bebizonyosodjon, az öngyilkosság valóban önkéntes volt. Ezután letörlik a kazettát. A holttestet egy zürichi intézetbe veszik, majd átadják a családnak. Az egész procedúra Minelli nappalijától a krematóriumig három-négy nap.

Sokan kritizálják a Dignitas módszerét, mivel úgy tartják, rossz fényt vet Svájcra, hogy az "eutanáziaturizmus" központjaként növeli hírnevét, és hogy Zürich a halál városává válik. Ezért Andreas Brunner ügyész javaslatot dolgozott ki, amely szerint csak azok választhatják az önkéntes eutanáziát, akik legalább hat hónapja élnek Zürichben.

Az európaiak önkéntes eutanáziával kapcsolatos hozzáállása változóban van. Hollandiában és Belgiumban legalizálták az eutanáziát, míg Svédországban, Finnországban és Norvégiában - bár nem engedélyezett az önkéntes halál - nem mindig perlik be azokat az orvosokat, akik a halálos betegeket halálba segítik. Németországban engedélyezik a passzív eutanáziát, ha a beteg ezt kéri.

Ausztráliában 1995-ben engedélyezték az önkéntes eutanáziát, de két évvel később a parlament visszavonta. Az Egyesült Királyságban 14 évre büntethetik az önkéntes eutanáziához hozzásegítő orvosokat. Azt azonban nem rögzítik a törvényben, hogyha valaki segít egy halálos betegnek külföldre menni, ahol engedélyezett az önkéntes eutanázia, az büntetendő-e vagy sem. Magyarországon a jogszabályok tiltják az eutanáziát.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Nagy siker az eutanázia Belgiumban Az eutanázia nem kapott szabad utat az Alkotmány-bíróságtól "Méltányossági ölés" a Büntető törvénykönyvben? - eutanázia kérdés az AB előtt Április végén eutanáziadöntés Eutanáziaháború Ausztráliában