1936, Berlin - a horogkereszt árnyékában

Egy olimpia, ahol mindent a propagandának és a német nép dicsőítésének rendeltek alá. Sikertelenül...

_{2004.05.03 07:02, Forrás: ma.hu}

A német főváros már 1916-ra megkapta az olimpia rendezési jogát, a játékokat azonban elsöpörték az első világháború ágyúi. 1931-ben aztán újra Berlinnek ítélték oda a játékokat. Érdekesség, 1932-ben az akkor még csak hatalom után ácsingózó hitleristák tüntettek az olimpia ellen, mondván tele lesz országuk "alacsonyabb rendű" emberrel.

Aztán '33-ban már a Hitler vezette kormányzat teljes mellszélességgel kiállt a játékok mellett, miután felfedezte a rendezésben rejlő lehetőségeket. Még a hírhedt nürnbergi törvényeket is felfüggesztették, és minden tettel a háborús készültséget próbálták leplezni.

A játékok történetében először vitték Athénból a rendezés helyszínére az olimpiai fáklyát, Hitler Olümpia ásatásához nem kis összeggel járult hozzá, sőt, olimpiai harangot is készítettek... 110 ezres monumentális stadion fogadta a megnyitóünnepélyre érkezőket, emellett 18 ezres úszócsarnok, valamint 20 ezres fedett stadion várta a résztvevőket.

Berlinből adtak először rádiós közvetítéseket - innen hangzott fel először Pluhár István "huj, huj, hajrá" kiáltása, sőt, a német fővárosból már kísérleti televízióadást is adtak. Nem volt teljes azonban az olimpiai család, a Szovjetuniót nem hívták meg, míg Spanyolország a polgárháború miatt maradt távol.

Aztán Hitler elvei a felsőbbrendű fajról megdőlni látszódtak. Az olimpia legnagyobb alakja ugyanis a színes bőrű Jesse Owen lett. Az amerikai futó négy aranyérmet szerzett, és a Führer sértődöttségében nem is volt hajlandó kezet fogni vele.

49 ország 4066 sportolója vett részt a XI. Nyári Olimpiai Játékokon, mint még soha korábban. És a magyar csapat is rekordot döntött, ami az aranyérme számát illeti. A tíz bajnoki győzelem néggyel múlta felül az addig csúcstartó négy évvel korábbi hat aranyat.

Kezdjük mindjárt a magyar olimpia mozgalom első női aranyérmével. Csák Ibolya magasugrásban győzött Berlinben. Szokás szerint arattak vívóink, a kardcsapat mellett az egyéni aranyat ezúttal Kabos Endre "hozta". Sőt, Elek Ilona is arannyal térhetett haza, vívónőnk Helen Mayert győzte le. Mayerről tudni kell, zsidó származása miatt Amerikába menekült, majd Hitlerék könyörgésére érkezett az olimpiára, és szerepelt német színekben...

Tripláztak birkózóink is, Zombori Ödön, Lőrincz Márton és Kárpáti Károly is verhetetlen volt súlycsoportjában. A várt ökölvívó-aranyat ezúttal Harangi Imre szolgáltatta. Megismételte Los Angeles-i bajnoki címét vízilabda-válogatottunk is, fájdalom, Komjády Béla már nem tudott a csapattal utazni. A magyar vízilabda pápája két olimpia aranyéremmel és számos diadallal búcsúzott az élők sorából.

Tizedik olimpiai aranyérmünket Csik Ferenc szerezte 100 méteres gyorsúszásban, megelőzve japán, amerikai és német ellenfeleit. Csik - akárcsak Kabos Endre, Petschauer Attila és számos sportolónk - a második világháborúban életét vesztette.

Csapatunk fantasztikusan szerepelt tehát a berlini olimpián, tíz arany-, egy ezüst- és öt bronzéremmel az éremtáblázat harmadik helyén végzett a magyar csapat. Mindössze a házigazda Németország - 38 arannyal - és a mindig kasszírozó Egyesült Államok - 24 bajnoki címmel - került elénk.

Az 1936-os berlini olimpia egyszerre volt monumentális, színpompás, és kirekesztő, képmutató. A német háborús készültség már javában zajlott, és a két hétig tartó játékok csak átmenetileg tudták feledtetni a háttérbe zajló fegyverkezést, faji megkülönböztetéseket. Ezt követően 12 évet kellett várni arra, hogy a világ ifjúsága újra a sportpályákon mérhesse össze erejét, és ne a harcmezőkön, hogy a szurkolók hangjától legyen hangos a világ, ne pedig a fegyverek zajától.

1932, Los Angeles - Hollywood, Napóleon és a japán cápák

1928, Amszterdam - béke és egy majdnem Tarzanná lett hentes

1924, Párizs - Tarzan, Trianon és az egyiptomi csapás

1920, Antwerpen - háború után, csonkán, megtépázva

1912, Stockholm - Fényes ösvény: "Kösz, király!"

1908, London - vulkán, rögbigyász és megintcsak Ewry

1904, St. Louis - fejetlenség, brandy és pigmeusok

1900, Párizs - üzlet, kötélhúzás, Monarchia-himnusz

1896, Athén - az első

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

1932, Los Angeles - Hollywood, Napóleon és a japán cápák 1928, Amszterdam - béke és egy majdnem Tarzanná lett hentes 1924, Párizs - Tarzan, Trianon és az egyiptomi csapás 1920, Antwerpen - háború után, csonkán, megtépázva 1912, Stockholm - Fényes ösvény: "Kösz, király!" 1908, London - vulkán, rögbigyász és megintcsak Ewry 1904, St. Louis - fejetlenség, brandy és pigmeusok 1900, Párizs - üzlet, kötélhúzás, Monarchia-himnusz 1896, Athén - az első