Farsang - eredete, népszokások, bálok

A farsang a német fasen, faseln (mesélni, pajkosságot űzni) szóból ered, a vígság azon időszakát jelzi, mely a húsvéti nagyböjtöt megelőzi. A farsangot rendesen vízkereszttől, azaz jan. 6-ától hamvazó szerdáig, a nagyböjt első napjáig számítják.
_{2003.01.29 14:20}

A farsangi jókedv, mulatság eredetileg a tavasz eljövetelén érzett öröm kifejezése. A farsang a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése is egyben, a tél búcsúztatása és a tavasz várásának ünnepe. A nagy evések és ivások időszaka ez, mellyel szimbolikusan a természetet kívánták hasonló bőségre ösztönözni.

A farsang hazája Olaszország, ahol ez a régi római Saturnália ünnepekből származott, melyeket a keresztény egyház nem bírt a nép tudatából kiírtani, és kénytelen volt e régi pogány ünnepekre keresztény színezetet ruházni. Manapság is az olasz, különösen a velencei farsang vagy karnevál utolsó hete a leghíresebb népünnepek közé tartozik. Velencében már István napján (december 26.), Spanyolországban pedig Sebestyén-napkor (január 20.) kezdődik a farsang. Rómában csakis a hamvazó szerdát megelőző 11 napot mondják farsangnak, illetve karneválnak. Régen nemcsak álarcos felvonulásokat tartottak, virágot és gipszből vagy cukorból készült folyócskákat (confetti) dobáltak a járó-kelőkre, hanem a velencei karnevál még állatviadalairól, valamint a római lóversenyeiről is híres volt.

Párizsban a boeuf gras-t (kövér ökör) álarcosok vezetik körül a városban, s ezzel fejezik be a farsang ünnepét.

Spanyolországban, különösen Madridban, Sevillában és Cadizban rendkívüli fényes álarcos felvonulások divatoznak.

Németországban farsang utolsó napján az u. n. hajószekeret (carrus navalis-t, mely szóból sokan a karnevál kifejezést is származtatják) vezették körül a helységekben, ezzel az újra megnyílt hajózási időszakot jelezve. A Németországban is divatozó álarcos felvonulásokról és az ezekkel összekötött pajkosságokról elnevezték a húshagyókeddet bolondok keddjének (Narrenfest). A német reformátorok majdnem végkép elnyomták e népünnepeket, s csak századunk elején kezdték egyes német városokban külön e célra alapított farsangi egyesületek a régi ünnepeket újra feléleszteni, például az aacheni és különösen a düsseldorfi farsang nagy hírnek örvend.

	[1/4]
1. oldal 2. oldal 3. oldal Farsangi szómagyarázó

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Farsang a fővárosban "Itt a farsang áll a bál..." - közeledik a báli szezon